Ferences templom és kolostor
A Fő tér Keleti térfalában, zárt sorú beépítésben, a Ferences utca sarkán áll az egykori ferences templom és kolostor 14. század végéről származó, eredetileg gótikus stílusban épült, jelentős méretű épülettömbje, melyet a 15. század első éveinek valamelyikében szenteltek fel. Az épületegyüttes alaprajza a középkori ferences építkezés jellegzetes alaprajzi elrendezését mutatja. A hatalmas méretű templomhajóhoz keletről diadalívvel csatlakozó elnyújtott, a nyolcszög 3 oldalával záródó szentély egykor a szerzetesek ülőhelyéül is szolgált. A magas, gótikus harangtorony nem a NY-i homlokzaton, hanem a szentélyhez É-ról kapcsolódva, a sekrestye mellett épült fel és áll ma is. A templomhoz É-ról csatlakozik a kolostor négyszög alaprajzú, udvart körbezáró épületszárnya, amely NY-on az utca vonalában áll. Az épület mai képe az 1718-24. között lezajlott, barokk stílusú átépítés nyomán alakult ki. Ez a gótikus templom sok eredeti részletét átépítette, de legalábbis elfedte. Megmaradt ugyanakkor a szentély gótikus hálóboltozata, ill a templom NY-i főbejárata fölötti, ma barokk keretben látható, Krisztist a golgotai kereszten ábrázoló dombormű, amely a Dóm kapujának faragványaival rokon. Ugyanakkor barokk kulisszát kapott a NY-i homlokzat, átboltozták a templomhajót és új, barokk oltárok és padok is készültek. A templomhajó padlója alatt barokk kriptákat alakítottak ki, melyekbe máig temetkeznek.
A ma döntően barokk stílusú NY-i főhomlokzaton lévő szoborfülkékben Szent Ferenc és Páduai Szent Antal szobrai láthatóak. Az oromzat közepén Mária, míg két szélén Szent Klára és Szent Margit barokk kőszobrai állnak.
A hagyomány szerint az 1707-ben hosszabban Kassán tartózkodó és a szemben lévő egykori Főkapitányi Házban lakó, mélyen hívő katolikus II. Rákóczi Ferenc hajnalban e templomban végezte ájtatosságait.
A templom és a csatlakozó kolostorépület szintén 1370-1400 között épült. Az 1556-os nagy tűzvészt követően raktárként, majd kaszárnyaként használta a hadsereg. 1764-65-ben barokk stílusban átépítették, ekkor emelték rá a 2. emeleti szintet. A 19. század elején létrehozott Kassai Egyházmegye papneveldéjét is szolgálta, így az épületcsoportot Szemináriumi Templomként is nevezik. Ma a rózsahegyi Katolikus Egyetem kihelyezett tagozata működik a kolostorban.
Hibát talált?
Üzenőfal