A Szent Lőrinc tiszteletére emelt felsőszeli római katolikus templomról kevés írásos dokumentum maradt fenn. Egy 1271-ből származó írásban V. István király jóváhagyta a nyitrai Szent Emerámus templomnak II. Géza adományozó levelét. A dokumentum említi a templomot is, mely a 12. század elején, de inkább a 11. században épült. 1524-ben a Dudvág jobb oldalán épült a Szent Lőrincnek ajánlott későgótikus templom, és közelében a temető. Rövid idő után a templom Thurzó Elek tulajdonába került, de 1620 körül Eszterházy Miklós elkobozta és a katolikusoknak adta. Az Isten háza többször gazdát cserélt, míg végül a „Soproni ülés“ határozata alapján született döntés értelmében a templom ismét a katolikusok birtokába kerül. A háborús események nagyban károsították a kis templomot, ezért 1770-ben lebontották. A templom alapjai láthatóak voltak még a 19. században is. Megkezdődött a Szent Lőrinc diakónus római katolikus templom építése, klasszicista stílusban, Fellner Jakab tervei alapján. A munkálatokat 1775-ben fejezték be. Esterházy Ferenc kancellár építtette. A régi templomból áthozták az 1401-ben öntött harangot. 1823-ban a templom leégett, a tetőt az eredeti állapotába csak 1967-ben állították vissza. A templom komoly károkat szenvedett az 1944–45-ös hadiállapotok idején is, de rövid időn belül megjavították. Az egyhajós építménynek poligonálisan végződik a szentélye, a homlokzat fölött levő toronnyal és hozzáépített sekrestyével. A templom oromzata falsávokkal, félköríves ablakkeretekkel szegélyezett. A főhomlokzat egyenes oromzatán csiga alakú díszítés van csúcsos tetőszerkezettel. A szentélyben a poroszsüveges boltív a csoportos oszlopsor ormain helyezkedik el, ami a hajóban is megtalálható. A templom interiérjét Bedecs Jenő helyi festő 1970-ben készült falfestményei díszítik.