A református templom a 19. század elején épült klasszicista stílusban, majd a 19. század utolsó harmadában romantikus stílusban alakították át. Berendezéséhez tartozik egy értékes barokk kehely 1692-ből.
A feljegyzések alapján a megyercsi gyülekezet a reformáció utáni korai évektől kezdve anyaegyház volt. A községet a 19. század elejéig majdnem kizárólag reformátusok lakták erős közösséget alakítva. Az első írásos emlékek a megyercsi református iskolák létezéséről a XVI. századra nyúlnak vissza. 1788-ban a gyülekezet egy új református iskolát épített.
Az első templom épüléséről nincs feljegyzés. Az 1763-as földrengéskor összedőlt. A gyülekezet 1801-02-ben épített templomot, melyet 1870-1877 között a romantika stílusában alakított át. A templom tornyából két harang van: a nagyharang 1877-ben, a kis harang 1870-ben készült.
A falu lakosságának nagy részét 1946-ban Csehországba deportálták, 1948-49-ben pedig Magyarországra telepítették ki. A református gyülekezet száma megcsappant, helyükre mások települtek. Ennek ellenére az itt maradottakban volt élni akarás. Az 1965-ös árvíz súlyosan megrongálta a templomot, csupán a toronyrész maradt épen. A megyercsi gyülekezet a külső és belső nehézségek legyőzése után 1969-ben fogott hozzá – a régi templom helyén – az új templom felépítéséhez, amit 1970 november 22-én szenteltek fel. Külső és belső felújítására 2000-2004 között került sor.