A Dunaszerdahely melletti Nagyabonyban a Magyar Közösség Pártja alapszervezete emlékhelyet alakított ki az 1848-49-es szabadságharc hőseinek és eszméjének emlékére. A településen ez idáig még nem volt egy méltó emlékhely, ahol tisztelettel adózhattak volna a magyar történelem jeles időszakai előtt, ezért is döntöttek magyar történelmi emlékhely kialakítása mellett. Az emlékhelyet közadakozásból hozták létre.

Molnár Tibor az MKP nagyabonyi alapszervezetének elnöke az avatáskor (2017. március 11.) elmondta, hogy korábban egy magánsírt koszorúztak.
„Novemberben elkészült ez a szép kopjafa, utána már csak azzal kellett foglalkoznunk, hogy az ünnepségre az alapját szépen elkészíteni, és közadakozásképpen belevonni a lakosságot, az önkormányzatot, a Csemadok alapszervezetet és a falu egész lakosságát. Lehet mondani azt, hogy a településünk áll a kopjafa mögött. Bízom benne, hogy ez a kopjafa a falunkat minden szinten össze fogja tudni tartani és ilyen szinten is fogjuk tudni őrizni a magyarságunkat” – fogalmazott Molnár Tibor.
A kopjafa kifaragását a gútai Vermes István hagyományőrző vállalta, aki minden felkérést egy új kihívásnak tekint, a célja mindig az, hogy a helyi közösség számára a legmegfelelőbb üzenetet hordozza majd az alkotás.
„Nekik az volt a kérésük, hogy ne egy konkrét eseményhez kötődjön, hanem egy történelmi emlékhely legyen a magyarok számára. A legalsó szint a 907-es pozsonyi csata, ez volt a legrégebben. Mindig ráfaragtam a dátumot is, amikor történt az esemény és a hozzá illő jelképeket, szimbólumokat.
A 907-es csatánál Árpád vezette az akkori seregeket, akik az egyesült bajor seregek ellen harcoltak. Árpád a három fiával vett részt a csatában, hát ráfaragtam egy Árpád-pajzsot az árpádsávval. Rajta van a turulmadár, ami az Árpád-ház címerállata volt, és még rajta van egy életfa. Az életfa az minden életnek a csírája, minden életnek a sarja. A középső rész az az 1848-49-es szabadságharc, rajta van a Kossuth-címer. Fönt meg az államalapítás, a korona is rajta van. Ez a legfőbb jelképünk, a magyar szent korona. Szent István pecsétje van az egyik oldalán, az államalapításnak az évszáma és az országalma. A kopjafáknak és az emlékoszlopoknak van egy ilyen szimbolikarendszere, a tetejére mindig valami olyannak kell kerülni, ami kifejezi azt, hogy az egy kapcsolatteremtés is a feljebbvalóval, a Mindenhatóval. Én a süvegcsúcsot választottam erre, így fejeztem be a kopjafát” – magyarázta Vermes István, a kopjafa készítője.
Az emlékhely avatásán részt vett Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártja elnöke is.