Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye, a Felvidéki Magyar Értéktár kezelője
2021. április 17.

Hutÿra Ferenc emléktáblája

Hutÿra Ferenc emléktáblája

2000. október 6-án Szepesváralján emléktábla felavatásával összekötött szakülést tartottak Hutÿra professzor születésének 140. évfordulóján számos kelet-szlovákiai állatorvos részvételével. A szülőház falán elhelyezett háromnyelvű (szlovák, német és magyar) emléktábla magyar nyelvű szövege: EBBEN A HÁZBAN ÉLTE ÁT IFJÚSÁGÁT / Prof. Dr. med., Dr. vet. med., Dr. h. c.) Szepeshelyi HUTYRA FERENC / VILÁGHÍRŰ ÁLLATORVOS, TUDÓS ÉS EGYETEMI OKTATÓ / 32 ÉVIG A MAGYAR KIRÁLYI ÁLLATORVOSI EGYETEM / REKTORA BUDAPESTEN.
A szakülésen dr. J. Jantošovič, a Kassai Állatorvos-tudományi Egyetem docense ismertette Hutÿra professzor életét és munkásságát. Az emléktáblát prof. Dr. R. Cabadaj, a Kassai Állatorvos-tudományi Egyetem rektora és Dr. D. Magic dr. h. c., a Központi Állami Állatorvosi Hatóság igazgatója avatta fel. (MMJ)

Szepeshelyi Hutÿra Ferenc (ejtsd: hutira), Hutyra Ferenc magyar állatorvos, orvos, patológus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A magyarországi állatorvos-tudomány kimagasló jelentőségű, világszerte elismert alakja, az állatorvosi patológia, járványtan, belgyógyászat, immunológia, szerológia és virológia, valamint az igazságügyi állatorvostan terén végzett munkássága egyaránt kiemelkedő. Nevéhez fűződik a korszerű humánorvosi szemlélet és gondolkodásmód meggyökereztetése az állatorvos-tudományban. A budapesti Magyar Királyi Állatorvosi Főiskola megszervezője és három évtizeden keresztül rektora volt.
Hutÿra Ferenc Hutÿra András és Kossik Zsuzsanna fiaként született Szepeshely-Zsibrán 1860. október 7-én, aki Iglón és Késmárkon végezte elemi iskolai tanulmányait, majd Znióváralján, Egerben és Lőcsén járt gimnáziumba. Az érettségit követően 1878-ban a budapesti Tudományegyetem orvosi karára jelentkezett, ahol 1883-ben szerzett orvosdoktori oklevelet. Már medikusként az egyetem kórbonctani intézetében gyakornokként gyűjtötte az ismereteket és a tapasztalatokat.
1886-ban megüresedett egy állás a Magyar Királyi Állatorvosi Tanintézet kórbonctani osztályán, amit felajánlottak számára és ő élt a lehetőséggel. Csak átmenetinek gondolta a feladatot, abban bízott, hogy az itt szerzett tapasztalatokat később az orvosi pályán is kamatoztatni tudja valamiképp. A sors azonban másként rendelkezett, Hutÿrának megtetszett ez a munkakör, ezért tanulmányi útra indult Bécsbe, majd Szászországba, számos kiváló tanárral volt alkalma dolgozni.
Hazatérte után 1887-ben megszerezte az állatorvosi diplomát is. Az állatorvosi kórbonctan tanszékének a vezetője lett, és rövid idő után már a törvényszéki állatorvostan és a hússzemle elnevezésű gyakorlati tárgy oktatását is elvállalta. Megírta az első magyar kórbonctani tankönyvet, közben a belgyógyászati klinika vezetője is lett és fokozatosan a járványtan iránt kezdett érdeklődni. Egy kis könyvet is kiadott A háziállatok fertőző betegségeinek oktana címmel. Éveken át kettős minőségben tevékenykedett: egyszerre foglalkozott az emberi betegségekkel és az állatokat sújtó járványokkal.
Nemcsak elméleti, hanem gyakorlati problémák megoldását is a feladatának tartotta. Az 1900-as évek elején megjelent Magyarországon is a sertéspestis, amelynek kórokozóját ő ismerte fel: az általános vélekedéssel ellentétben nem bakteriális betegségnek, hanem vírusfertőzésnek tartotta, és a megelőzés érdekében 1907-ben létrehozta Kőbányán a járványtani laboratóriumot, ahol a sertéspestis elleni vérsavót állították elő. 1912-ben ebből a szerény laborból jött létre a Phylaxia Szérumtermelő Rt.
Hutÿra Ferenc a számos tankönyv megírása mellett olyan törvényjavaslatokat is kidolgozott, amelyek szabályozták az állategészségügyet. Fontosnak érezte a szakemberképzés színvonalának emelését is, ezért kezdeményezte a Magyar Királyi Állatorvosi Akadémia létrehozását, ahol végül 1890 szeptemberében indult el a négyéves állatorvos-képzés. Erre már csak azért is szükség volt, mert a magyar állattenyésztés egyre fontosabb szerephez jutott az ország gazdaságában, a szakemberek garantálták, hogy az exportra szánt állatok egészségesek és húsuk a szigorú minőségi szempontoknak is eleget tesz. Az Állatorvosi belgyógyászat c. háromkötetes tankönyvét németre, majd angol, spanyol, orosz és olasz nyelvre is lefordították és több alkalommal is kiadták. Átdolgozott változatát még az 1960-as években is érdemesnek tartották szerb, lengyel és kínai nyelvre lefordítani. Hutÿra Ferenc továbbképzéseket is szervezett az állatorvosok számára.
Tudományos eredményei elismeréseként a Magyar Tudományos Akadémia 1910. április 28-án levelező, 1921. május 8-án rendes, 1934. május 11-én tiszteleti tagjává választotta, 1932-ben a IV. (Orvostudományi) Osztály másodelnöke lett. Emellett rendes (1918), majd tiszteleti (1928) tagja, 1933-tól másodelnöke volt a Szent István Akadémiának is. 1902-ben a Belga Királyi Orvostudományi Akadémia (Académie royale de médecine de Belgique), 1904-ben a Torinói Mezőgazdasági Akadémia (Accademia di Agricoltura di Torino), 1929-ben a Francia Állatorvosi Akadémia (Académie vétérinaire de France), 1933-ban a Francia Biológiai Társaság (Société biologique de France) és a Finn Állatorvosi Szövetség (Suomen Eläinlääkäriliitto) levelező tagjává választották. A Svéd Állatorvosi Egyesület (Sveriges Veterinärförbund) 1906-ban, a londoni Állatorvosok Királyi Akadémiája (Royal College of Veterinary Surgeons) 1914-ben hívta tiszteleti tagjai sorába. 1900-tól haláláig alelnöke volt az Országos Állategészségügyi Tanácsnak, 1920-tól pedig a Budapesti Királyi Orvosegyesületnek és a Magyar Természettudományi Társaságnak. 1921-től alapító tagja és igazgatóbizottsági elnöke volt a párizsi székhelyű Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatalnak (Office international des épizooties). Több felsőoktatási intézmény díszdoktorává választotta: 1909-ben a bécsi, 1911-ben a berlini állatorvos-tudományi főiskola tiszteletbeli doktora, 1922-ben pedig a pécsi Erzsébet Tudományegyetem tiszteletbeli nyilvános rendes tanára lett.
1898-ban a Vaskorona-rend III. osztályú kitüntetését, 1890-ben a Ferenc József-rend lovagkeresztjét, 1908-ban középkeresztjét kapta meg állat-egészségügyi törekvéseiért. Tudományos munkásságáért 1915-ben a Balassa János-emlékérem, 1930-ban a Corvin-koszorú díjazottja lett, életművéért pedig 1929-ben vehette át a Magyar Érdemkereszt nagykeresztjét, 1933-ban pedig a Magyar Érdemkereszt csillagát. Az említetteken túl számos – német, román, dán, francia stb. – állami kitüntetésben részesült.
74 éves korában, 1934. december 20-án hunyt el Budapesten. A Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomra.
Úttörő jelentőségű, nagy ívű munkássága és életműve tiszteletére a Magyar Agrártudományi Egyesület Állatorvosok Társasága 1961-ben megalapította a Hutÿra Ferenc-emlékérmet. A fővárosi Állatorvostudományi Egyetem parkjában áll Hutÿra 1937-ben felállított mellszobra, Maugsch Gyula műve. Az Állatorvostudományi Egyetem közelében utcát neveztek el róla, az Erzsébetvárosban.

Főbb művei:

A zsírok átszivárgásáról, nevezetesen az epe befolyása alatt, Budapest, 1881.
A háziállatok fertőző betegségeinek oktana, Budapest, 1888.
Kórboncztani diagnosztika, útmutatással a házi állatok bonczolására, Budapest, 1889.
Útmutatás a marha- és vágóhídi szemle megejtésére: Vágohídi biztosok számára, Budapest, 1889.
Kísérletek a tuberculinnal szarvasmarhákon, Budapest, 1891.
Vaccination contre l’anthrax et la rouget des porcs, Budapest, 1893.
Állatbiztosítás, Budapest, 1893.
Állatorvosi belgyógyászat, I–III. köt., Budapest, 1894–1898.
A szavatosság az állatkereskedelemben, tekintettel a hazai joggyakorlatra, Budapest, 1895.
Útmutatás a ragadós száj- és körömfájás ellen való védekezésre és ezen betegség gyógyítására, Budapest, 1897.
Szabályrendelet tervezete a gümőkór irtásáról és az ellene való védekezésről, Budapest, 1898.
Húspárolók és desinfectorok, Budapest, 1900.
Az állatszavatosság, Budapest, 1902.
Az állatszavatosság a magyar polgári törvénykönyv tervezetében, Budapest, 1903.
Állatorvosi belgyógyászat, Budapest, 1904. (Marek Józseffel).
Spezielle Pathologie und Therapie der Haustiere, I–II. köt., Jena, 1905–1906. (Marek Józseffel).
Törvényszéki állatorvostan, Budapest, 1908.
A sertésvész elleni immunizálás kísérleti alapja, Budapest, 1912.
Az ember és az állatok tuberkulosisa, Budapest, 1913.
A keleti marhavész, Budapest, 1915.
Die orientalische Rinderpest, Jena, 1916 (Marek Józseffel).
Az állati gümőkór szerepe az ember, különös tekintettel a gyermekek gümőkórjának terjedésében, Budapest, 1917.
A háziállatok fertőző betegségei, Budapest, 1920.
Állatorvosi belgyógyászat, Budapest, 1923.
Tudnivalók az állatforgalmi szavatosságról, Budapest, 1923.
Állatorvosi belgyógyászat, Budapest, 1924 (Marek Józseffel).
Az Állatorvosi Főiskola múltja és jövője, Budapest, 1925.

Kategóriaszobor, emlékmű, emléktábla
TelepülésSzepesváralja [Spišské Podhradie]
Besorolásországos
Létezéslétező
Állapotjó, karbantartott
GPS49.001491, 20.752315
Pontos helyszín, címPales tér 202/10 - Palešovo námestie 202/10
Készítés időpontja2000. október 6.
Készíttető neveKözponti Állami Állatorvosi Hatóság
Létrehozóismeretlen
Készítés céljának ismert okaemlékezetmegőrzés
FeliratEbben a házban élte át ifjúságát / Prof. dr. med. Dr.vet.med. Dr.h.c. / Szepeshelyi Hutyra Ferenc / világhírű állatorvos, tudós és egyetemi oktató, 32 évig a Magyar Királyi Állatorvosi Egyetem / rektora Budapesten
Gondozását felügyeliismeretlen
Forrásinformációkhttp://www.konyvtar.univet.hu/portre/arckepcd/hutyem.htm
Rövid URL
ID31942
Módosítás dátuma2020. szeptember 28.
szepesvaralja-hutyra-ferenc-emlektablaja (2)
szepesvaralja-hutyra-ferenc-emlektablaja (3)
szepesvaralja-hutyra-ferenc-emlektablaja (4)
szepesvaralja-hutyra-ferenc-emlektablaja (5)
szepesvaralja-hutyra-ferenc-emlektablaja (6)
szepesvaralja-hutyra-ferenc-emlektablaja (7)
szepesvaralja-hutyra-ferenc-sirja-kerepesi-temetoben
szepesvaralja-hutyra-ferenc (1)
szepesvaralja-hutyra-ferenc (5)
szepesvaralja-hutyra-ferenc-emlekerem

Hibát talált?

Üzenőfal