A település Hont vármegye megalakulásakor már létezett, erre utal neve, mely a honfoglalás után a megszállt területek védelmére rendelt kabar törzsek egyikének nevét viseli. A falu a 13. század második feléig királyi birtok volt. Később több nemesi család birtokolta: a Varsányiak, a Simonyiak, a Jánokyak.

Kőből épített templomát már a 12. században említik. A korai román templom alaprajza ma is domináns: félköríves keleti szentély, téglalap alakú hajó, a nyugati homlokzaton a torony. A román stílus minden eleme megtalálható rajta. A szentély félköríves vakárkádjai, a rézsűs keskeny ablakok. Ezek a hajó déli falában is ott vannak, és egy korai román portálé ívei is kirajzolódnak.

A gótikus átépítés nyomait elsősorban a támpillérek őrzik, s a torony alakja. A torony felső része azonban már újkori.

A templom belsejében a félköríves diadalív s a rakott dongaboltozat tipikusan román jellegű. A hajó ma síkmennyezetű. A nyugati oldalon a kegyúri karzat formája is román, a támoszlopokat a gótikus korban kaphatta. A torony aljának mai rakott boltozatát is ekkor építették.

A hontvarsányi templom összképében a középkori elemek dominálnak.