Református templom

A protestáns vallás mély gyökeret vert a községben már a 16. század derekán, kezdetben az istentiszeteleteket a régi templomban tartották. A zavaros 17. században egy ideig teljesen református telelpülés volt, ekkor a gyülekezet a saját oratóriumában imádkozott. 1718-tól, a refomátus parókia felszámolása után (elűzték a lekészt és az iskolamestert) a hívők Madarra jártak templomba. Csak a Türelmi Rendelet megjelenése után, 1781-től gyakorolhatták szabadon vallásukat. Bese István udvarában (ma Fő utca 19-es számú ház) felépítettek fából egy imaházat, majd 1784-1786 között elkészült a türelmi református templom (vagyis torony nélkül és a község belterületén kívül). 1787-ben felállítottak egy toronylábat két haranggal, 1820-ban kiegészítették egy haramadikkal. 1841-ben felépült a torony és 1840-ben a templomot kibövítették egy nyugat felé orientált merőleges toldaléképülettel. Kisebb javításokat leszámítva a templom napjainkig megőrizte korabeli állapotát. A templom eredetileg terem-helyiség volt, mely a bővítés nyomán hármaskereszt alakzatot nyert, amikor az új helyiséget két magas barázdált oszlop kettéválasztotta.
A templomban három protestáns empora található. A rezonáns tetejű klasszicista szószék a templom építésének idejéből származik, később felújították. A templom falán egy emléktábla hirdeti az egyházi reformáció 400 éves évfordulóját. Az Úr asztala vörösmárványól készült, a süttői Müller József kőfaragó munkája a refomátus gyülekezet meglalakulásának 100. évfordulójára. A vörösmárvány keresztelőmedencét a református énekkar készíttette 1937-ben az érsekújvári Fellner kőfaragóval. A kisharangot Pesten öntötték 1787-ben a református eklézsia részére, Nyikos Ferenc és Gallai András költségére.


Hibát talált?
Üzenőfal