Cházár András kopjafa
A településen született 1754-ben Jólészi Cházár András, hogy nagytudású ügyvédként, s többek közt a magyarországi siketnéma oktatás megalapítójaként (1802, Országos Királyi Siketnéma Intézet, Vác), a magyarságért és a szegény emberekért végzett munkássága révén helye legyen a legnagyobbak között. Élete végén kemény kiállása miatt (háromszor szónokolt II. József császár uralkodása ellen) mellőzöttség lett osztályrésze, s az utókor csaknem elfeledte. Végrendelete szerint a jólészi Grulyaváron épített sírboltba temették. A Grulyavárról tudni kell, hogy tulajdonképpen nyárilak és krumpliverem volt, ő volt ugyanis az első névvel ismert termesztője Gömör vármegyében a burgonyának, amit éhínség idején szét is osztott a nélkülöző embereknek. A hálás utókor a rendbehozott szülőházában emlékszobát rendezett be, a ház előtt pedig mellszobra áll. Utca viseli nevét Budapesten, Rozsnyón, Vácon és Jólészen.
A szülőház előtti kopjafát, Hlivák Béla fafaragó alkotását, 1999-ben állították.
Élete:
Császár András (Jólész, 1745. jún. 5.- Rozsnyó, 1816. jan. 28.): ügyvéd, táblabíró, megyei főjegyző, jogi író, az elesettek, fogyatékosok szószólója, az első magyar gyógypedagógiai intézmény (a váci Siketek Nevelőháza, 1802) felállításának lelkes kezdeményezője. Számos (latin és német nyelvű) kiadott és kiadatlan jogi munka szerzője.
Hibát talált?
Üzenőfal