Az 1848-as forradalom és szabadságharc idején a Habsburgok oldalára állt Apponyi Albert nagybátyja, a huszárezredes Apponyi Károly (1805-1890) és fegyverrel harcolt saját nemzete ellen Windischgrätz herceg, majd Haynau táborszernagy seregében. A Győr városát megszálló császári csapatokat vezényelte. A szabadságharc leverése után elő is léptették tábornokká, amiről az Apponyi Emlékkönyv nagyvonalúan hallgatott, csupán annyit említve, hogy részt vett az olaszországi harcokban. Helyzete, miszerint a császár szolgálatát választotta a nemzet szolgálata helyett, nem számított különlegesnek az adott korszakban. A magyar arisztokráciát és a tisztikart megosztotta az 1848-49-es forradalom és szabadságharc dilemmája: a Habsburg-dinasztiának, vagy a hazának és nemzetnek tartoznak-e hűséggel. Az Apponyi család politikus, diplomata és katona tagjai mindannyian a dinasztiát választották.
A magyar tisztképzés érdekében Apponyi tábornok és testvéröccse (Albert édesapja) egy alapítványt hoztak létre 1858. február 20-án, a Ludovika Akadémián képzett tisztjelöltek támogatására. Ezzel édesapjuk, Apponyi György (1780-1849) egy 1832-es katonai alapítványát élesztették újjá. A levéltári források németül egyszerűen „Militär Erziehungs Schtiftung”, magyarul a „Gróf Apponyi Károly és György-féle katonai nevelési alapítvány” néven emlegették. Ezt az alapítványt 1872-ig finanszírozta a család, majd ezután, mivel vitatták a kamatszámítás módját, megváltak tőle. Ebből keletkező tartozásaikat 1881 és 1887 között sikeresen rendezték. A magyar tisztképzés melletti kiállásuk 1858-ban politikai üzenetet is hordozott.
Apponyi Károly leszármazottai szintén a császár és király szolgálatába léptek.
Apponyi Károly feleségének haláláról a Tolnamegyei Közlöny 1909. január 7-én megjelent számában ezt olvashatjuk: „Főispánunk gyásza. Tolnavármegye főispánját, gróf Apponyi Gézát súlyos és mélységes gyász érte. Édesanyja özv. gróf Apponyi Károlyné szül. Klébelsberg Leopoldina grófnő múlt szombaton Bécsben, ahol állandóan lakott, kilencvenkét éves korában csendesen az Úrban elhunyt. A megboldogult grófnőnek gróf Apponyi Géza főispánunk egyetlen fia volt. A halottat Bécsből Eberhardba hozták és ott helyezték el a családi sirboltban örök nyugalomra. Az elhunytban gróf Apponyi Albert vallás- és köz- oktatásügyi miniszter nagynénjét gyászolja.”