Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye, a Felvidéki Magyar Értéktár kezelője
2020. június 6.

Peredi Keresztelő Szent János-templom

Peredi Keresztelő Szent János-templom

Pered első temploma 1717-ben épült a nagyszombati jezsuita rend támogatásával. A templom Xavéri Szent Ferenc tiszteletére volt felszentelve. Téglából építették, fatornyában két kisebb harang volt. A község a 16. századig valószínűleg Deáki, majd Sellye, 1642-ben ismét Deáki, 1728-tól pedig Zsigárd leányegyháza volt.
Pered 1803-ban kivált a zsigárdi anyaegyházból, és saját egyházat létesített. Első plébánosa Grigely János lett. Az első templom a 19. század elején már kicsinek bizonyult, ezért 1816. május 26-án új templomot kezdtek építeni, amelyet 1820. október 11-én szenteltek fel Fekete Mihály szeredi főesperes jelenlétében.
A templom építője Schwartz György volt, akinek nevéhez fűződik a sellyei uradalom több épületének építése, ill. átépítése is. A templom falában kívülről az 1848-1849-es szabadságharcból, ill. a peredi csatából származó ágyúgolyók vannak. A jelenlegi templom klasszicista stílusban épült. Egyhajós, poligonális záródású építmény hozzáépített sekrestyével, beépített toronnyal. A szentély kettős boltíves. A szentélyt a múlt század második felében átépítették. A templom homlokzatait falsávkeretek, valamint félkörös bezárású ablakok tagolják. A torony a csúcsos homlokzat középtengelyében helyezkedik el, és mérsékelt rizalitot alkot. Öblös tetővel van fedve.
A jelenlegi oltárkép osztrák festő műve, Keresztelő Szent Jánost ábrázolja, és a 19. század második felében került annak az oltárképnek a helyére, amelyet a templom építésének idején az elefánti pálos rendiektől hoztak a templomba. A szentségházat, valamint a keresztvíztartót Minius Bertalan nyitrai szobrász készítette. A templomban lévő képek egy része Schneider Gáspár nagyszombati festő alkotása.
A peredi templom első orgonája 1824-ben készült, Vonberger Mátyás budai mester műve volt, az I. világháború után felújították. A Hétfájdalmas Szűzanya-mellékoltár a 19. századból való, alatta a szent sír látható a halott Krisztus testével. A Jézus szíve-mellékoltár álgótikus mű, oldalain angyalokkal. Ez eredetileg a peredi zárdakápolnában volt. A Lourdes-i Szűz Mária-mellékoltár a 19. és 20. század fordulóján készült. A Rózsafüzéres Szűz Mária-mellékoltár álgótikus stílusú. A karzat – nagykórus -1926-ban épült. Ezen foglal helyet az orgona is. A boltozatot Takáts Vilmos 1952-ben alkotott freskói díszítik. A hajóban számos faliszobor van, pl. Szent Terézé, Szent Antalé. Több híres plasztika is látható itt, pl. Szent Ferencé, Szent Bernadetté, Szent Józsefé, Szent Erzsébeté és Szent Margité. Nagy szobor ábrázolja Szent Jánost és Szent Andrást.
A szószék, amely fából készült, klasszicista munka a templom építésének idejéből, négyszögű, a mellvédjét többszínű fafaragás díszíti. A keresztelőkút mellett van a Rózsafüzéres Szűz Mária képe – az eredeti festmény másolata a 19. század második feléből. A templomhajó belső oldalain Krisztus keresztútjának 14 stációja van elhelyezve. A templom bejáratának bal oldalán a falon egy 180 cm magas kép függ. Szűz Máriát ábrázolja a gyermek Jézussal. Ez a kép az 1866-os évi kolerajárvány áldozatainak emlékére készült. A bejárattól jobbra van elhelyezve a II. világháború áldozatainak emléktáblája. Fölötte látható Berecz Gyula komáromi szobrászművész domborműve, amely a halott Krisztust és a síró Mária Magdolnát ábrázolja. Ez a komáromi Szent András-templom egyik keresztútállomásának alapján készült öntvény. A Szent Ritát ábrázoló fadombormű Wilovskytól származik. A sekrestyéből a templomba jövet jobb oldalt egy klasszicista harangocska (csengő) van a falra rögzítve valószínű, hogy a templom építésének idejéből való. A kelyhek 1820-ban és 1865-ben készültek. Az első szentségtartót a szájhagyomány szerint annak idején ellopták, és egy kútba dobták. Majd új szentségtartó készült, amely még ma is használatos. A harangok a templomtoronyban vannak. Az eredeti harangokat az I. világháborúban hadi célokra használták fel, majd új harangok kerültek a helyükre. A legnagyobb, az öreg harang 1921-ben, a középső, a családi harang szintén 1921-ben készült, az eredeti kisharang ugyanebből az időből való, amelyet – miután megrepedt -1960-ban újjáöntöttek.

Kategóriaépület, építmény
TelepülésPered [Tešedíkovo]
Besoroláshelyi
Létezéslétező
Állapotjó, karbantartott
GPS48.107928, 17.846416
Pontos helyszín, címTemető utca 876. - Cintorínska 876.
Készítés időpontja1820
Készíttető nevekatolikus egyház
LétrehozóSchwartz György, építész / Berecz Gyula, Minius Bertalan, szobrászok / Schneider Gáspár, Takáts Vilmos, festők / Vonberger Mátyás, orgonaépítő
Készítés céljának ismert okaegyházi tevékenység
Felirat-
Gondozását felügyelikatolikus egyház
Forrásinformációk http://old.pered.info/info.php
ID29796
Módosítás dátuma2020. május 17.
pered-katolikus-templom (3)
pered-katolikus-templom (4)
pered-katolikus-templom (5)
pered-katolikus-templom (6)
pered-katolikus-templom (7)
pered-katolikus-templom (8)
pered-katolikus-templom (9)
pered-katolikus-templom (10)
pered-katolikus-templom (11)

Hibát talált?

Üzenőfal