1704-ben a kurucok harc nélkül elfoglalták várat. 1706-ban II. Rákóczi Ferenc hosszabb ideig tartózkodott a várban, a fegyverszünetet is itt írja alá május 20-án. 1708-ban Hannibal Heister támadta az érsekújvári várat, de bevenni nem tudta. Ocskay László kuruc brigadéros a sikertelen várostrom után átállt a császár oldalára. Jávorka Ádám érsekújvári főhadnagy elhatározta, hogy elfogja az árulót. Mikor azonban kurucaival Ocskó elé ért (1709. december 31-én), megtudta, hogy Ocskay már Verbón, a Révay-kastélyban dőzsöl. 1710. január 1-jén koldusnak öltözve belopódzott a kastélyba és kikémlelte, mikor megy vissza Ocskay Ocskóra. Estefelé az országúton vitézeivel lesben állt, és kísérői nagy részének felkoncolása után élve elfogta Ocskayt, majd Érsekújvárra vitte. Itt a Csajághy János brigadéros elnökletével összeült haditörvényszék Ocskayt előbb karóba húzatásra, végül – Ocskay Sándor közbenjárására – kegyelemből pallos általi halálra ítélte. Hiába tagadta most meg I. Józsefet, Rákóczihoz való visszatérését ígérve, 1710. január 3-án az újvári főtéren lefejezték, és fejét a vár bástyáján karóra tűzték. Kivégzése iszonyatos volt, a hóhér talán zavarba jött a híres elítélttől, és elsőre a vállába és a gerincébe irányozta a pallóst, többször kellett lesújtania, míg a brigadéros meghalt.
Ezen a helyen ma egy bronz emléktábla áll, amit 1975-ben készítettek. Az eredeti táblát 1929-ben helyzeték el, de később politikai okok miatt eltávolították. Az emléktáblában latinul olvasható Érsekújvár neve, fölötte Ocskay László monogramja és halálának éve látható, mindez a város címerében foglalva. A bronztábla az Szentháromság-szobortól néhány lépésnyire található.
Ocskay alakját az irodalomban Jókai Mór regénye, a Szeretve mind a vérpadig, valamint Herczeg Ferenc legsikeresebb színműve, az Ocskay brigadéros örökítette meg. Az Ocskay–Jávorka párharcról Takács Tibor Ezüstkard, Dienes András Farkasles címmel írt regényt.