Miután királyi vármegyéből nemesi vármegye lett (a 13. század végén) Zemplén vármegye székhelye többször is más helyre költözött a 18. század közepéig. 1299-től Zemplén mezővárosi rangot élvez és itt tartják a megyegyűléseket és a megyei törvényszéket is az Árpád kori várban. Zemplén vára a 17. században megsemmisült, ezért szükségesnek látták, hogy a gyűlések számára megfelelő helyet, megyeházát építsenek. A megyeháza építése idejére a gyűléseket ideiglenesen Újhelyen tartják. A 18. század felére azonban sem Zemplén, sem pedig a 17. században épült megyeháza nem felel meg a kor követelményeinek. Királyi rendelet értelmében szabad királyi városba vagy nagyobb mezővárosban kell a megyeházakat felépíteni és a megyei archívumot elhelyezni. Zemplén ekkorra már a megye egyik legkisebb mezővárosa. Ezért döntenek úgy 1754-ben, hogy eladják a megyeházat, amely amúgy is szűkössé vált a gyűlések számára, és ettől fogva nem tartanak megyegyűléseket Zemplénben.