A község legjelentősebb műemléke a Dr. Pázmány Zoltán által 1905-ben épített szecessziós nyári kastély, melyet a Molnár Jánostól vásárolt telken épített. A kis épületben kezdetben a család csak a nyári hónapokban töltötte, amikor a város zaja elől ide menekültek. A kis építménynek csaknem négyszögletű alapja volt öttengelyes főhomlokzattal, melyet téglalap alakú ablakok tagoltak keretekben könyöklő- és szemöldökpárkánnyal gyámköveken és falsávok. Az eredeti főhomlokzat középső harmadik ablaka fölött van elhelyezve a Pázmányok címerének domborműve. Az udvari homlokzat közepén volt a kis bejárati faragott terasz, fedett, háromszög végződésű orommal. A teraszhoz mérsékelten ívelt egykarú lépcső vezetett, hasonló a két oldalán is. Az épületben egy nagy helyiség van, – a kastély tulajdonosának szobája-, gyermekszoba, konyha, kamra, folyosó, mellékhelyiségek, az épület alá van pincézve. Az összes helyiségben egyenes a mennyezet. Nyugdíjas korukban itt húzódtak meg, a professzor 1948-ban hunyt el. Felesége Pápay Ilona itt lakott 1952-ig, ezt követően a lakszakállasi plébániára költöztették, ahol rövid idő után elhunyt. Az átalakított kastélyban alapiskolát helyeztek el, (két tanterem és három osztály, 1956-ban átszervezték kétosztályosra). 1955-ben a kisebb helyiségben az óvoda kapott otthont. 1964-ben a kastélyt kibővítették négytengelyes toldaléképülettel, ezzel megfosztva építészeti sajátosságaitól. Áthelyeztek egy oldallépcsőt és eltávolították a faverandát. Modernizálták a kastély enteriőrjét. Az iskolán 1977-ben beszüntették a tanítást, azóta az épületben csupán az óvoda van. 1996-ban a kastély falán elhelyezték szőlősi, szilasi és laki Dr. Pázmány Zoltán emléktábláját.

1910 után Dr. Pázmány Zoltán a telek kastélyhoz tartozó északi részében átalakította a Molnárék régebbi házát lakásra a nagybirtok intézője számára, mert Pázmány doktor az év nagyobb részében nem tartózkodott itthon, ezért nem maradt ideje a családi birtok irányítására. A házban vendégszobák is voltak a család gyakori vendégei számára. 1945-ben az épületet a község szerezte meg és lakásokat rendeztek be az áttelepültek részére (Novák, Mikutík, Kollárik). 1948-tól az objektum egy részébe beköltözött a hnb, az efsz irodái, 1953-ban a hátsó részt átalakították kultúrházzá. 1960-ban az egykori szecessziós épületet lebontották és a helyén felépítették a hnb és a kultúrház épületét. A Molnár- házból létrejött intézői lakás L alakú földszintes épület volt, melynek két szárnyát egy tompa szög tartja össze. A négytengelyes főhomlokzatot téglalap alakú ablakok tagoltak keretekben ívelt felső résszel, szemöldök- és korona párkánnyal, valamint sarki falsávokkal tartja össze. A koronázó párkány fogazatos díszítésű volt. A rövidebb szárny pilléres nyitott folyosója az udvarra nézett. Az oldalszárnyon nem voltak építészeti jellegzetességek.

Ezzel az épülettel szemben áll az egykori szolgabírói hivatal épülete (80-as szám), melyet 1870-ben építettek. A szolgabírói tisztséget a Pázmány család néhány tagja is betöltötte (Tádé, János, Kálmán). 1945-ben ezeket a hivatalokat megszüntették és az épületből lakóház lett. A ház egy részében a cukrászda van. Az L alapú földszintes kéttengelyes épületet többször átalakították, pilléres nyitott folyosója az udvarra nézett.