A vasútállomástól délnyugatra a Klastromhegyen végzett régészeti feltárások során igazolást nyert egy 11-12. századból származó Árpád-kori templom és kolostor. Feltártak egy temetőt is. A kolostorról és a templomról nem maradtak fenn írásos feljegyzések, és pusztulásuk folyamata sem ismeretes. A következő templomot 1499-ben építették, valószínűleg gótikus stílusban. A Faluhely dűlőben állt egy széles földterületen negyed mérföldnyire a mai településtől. A templom építésének dátuma a koszorúgerendába volt bevésve. A török hadjáratok idején pusztult el, mert az 1561-es vizitációt megörökítő írás úgy írja le, mint alapokig lerombolt, elhagyatott építményt. A templom értéktárgyait elvitték a törökök. Az 1629 utáni benépesítést követően felújították a templomot, de 1683-ban ismét elpusztult. 1714-ben a vizitátor tető nélküli, boltozatában leomlott szentélyű építményként írja le.
A mostani római katolikus Szentháromság templomot Esterházy Imre herceg építtette barokk stílusban 1733-ban az érsekújvári erőd építőanyagából. Az 1763. június 28-án pusztító földrengés tönkre tette a templomot, leomlott a torony és a szentély boltozatát le kellett bonatani. A megrongálódott templom mellett haranglábat építettek. 1776-ban Grassalkovich Antal herceg, a királyi kamaraelnöklete idején a templomot felújították, kibővítették, új tornyot építtettek és az egész épületet átalakították barokk-klasszicista stílusban. 1774-ben egy villámbeccsapódás megrongálta a szószéket és a két mellékoltárt, de a károkat rövid időn belül rendbehozták. A templom egy egyhajós építméng félköríves szentéllyel, főhomlokzatába beépített toronnyal, két hozzáépített sekrestyével és a külső falhoz épült szószékhez vezető folyosóval.
A templom enteriőrje poroszsüveg boltozatos, benyúló ikerpillérek párkányfejeire helyezkedve. A boltozaton Madonna és Szent Imre iránti hódolatot kifejező illuzórikus barokk festmény látható, melyet valamikor 1774 után fejeztek be. A freskókat és festményeket 1998-ban felújították és átfestették. A főoltár 1931-ben készült, az eredeti angyalszobrot a Duna Menti Múzeumban helyezték el, és az oltár egyes részeit a miklósi kápolnában. A Szentháromság függőképe 1770 körüli időből származik. A két első mellékoltáron, melyek a szentélyen kereszül a hajóba vezető konvexus-átjáróban vannak elhelyezve, a menza fölött Szent Anna, Szent József 1740 táján festett rokokó korabeli függőképei láthatók. Szintén azonos időből származik a rokokó szószék, a hajlított, gazdagon tagozott mellvédjét az angyalok domborműve és az Isten báránya reliéfje díszíti, 1760 körüli időből származik. A szirmos fedelű vörösmárvány klasszicista keresztelőmedence készítésének ideje az 1777-es esztendő és I. F. iniciáléval van ellátva (ez a mester készítette a márvány gyertyatartókat és a szenteltvíztartókat is). Fölötte faragott keretben Krisztus megkereszetlését ábrázoló kép látható, mely a templom építésének idejéből származik. A kórus báboskorlátú mellvédje, mely a hajót és szentélyt összekötötte, 1773 körül készült, a későbbi időben eltávolították.
Az árkádos kóruson egy szép szélszekrényzes orgona van, melyet 1901-ben készítettek a budapesti Fieger testvérek, Moháry Gyula helyi lelkész és Mattey Ferenc tanító tervei alapján. A felirat nélküli barokk kisharang 1680-ból származik (a földbe volt elásva, ezért a reformátusok is igényt tartottak rá). A középső harangot a komutaui Richard Herold öntötte 1924-ben. 1870-ben négy harang függött a toronyban. A templom alatti kriptába 1769. január 20-án elsőként Huszlicska Mártont helyezték örök nyugalomra, ezt követően néhány lelkészt. Később a kriptát befalazták.
Kapuja felett a 18. századból származó magyar címer látható. Az eredetileg a Szűz Mária-kápolnának Ordódy György által ajándékozott, Szűz Máriát ábrázoló festmény ma a templomban található.