A román-kori Szent István templom eredetije a 12. század végén épült, valakik korábbinak tartják (a 14. század elején már Szent István nevét viseli, 1400-ban a pápa búcsút hirdetett a védőszent ünnepére). A 16. századtól 1673-ig protestánsok használták. A templomot 1659-ben (1669?) és 1737-ben átépítették, 1933-ban nagyobb kereszthajót kapott (a Bacskády-kriptát befalazták). Megőrződött a régi félköríves szentély, előreugró tornya és kegyúri karzatának pillérei. A főoltáron (Schüle G. munkája, újrafestette Massányi Ö.) és a mellékoltáron a védőszent látható (17. századi főoltár). A reneszánsz szószék (másolat) és keresztelőmedence is 17. századiak. A templom környékén középkori sírfedőkövek és pogánykori kultikus barlangok találhatók („ördöglyukak”).