Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye, a Felvidéki Magyar Értéktár kezelője
2021. június 23.

Országzászló és 2. világháborús emlékmű Barsbesén

Országzászló és 2. világháborús emlékmű Barsbesén

Az országzászló-mozgalmat Urmánczy Nándor (1868–1940) erdélyi származású politikus, az irredenta mozgalom magyarországi vezéralakja hirdette meg 1925-ben. Az első úgynevezett ereklyés országzászlót 1928. augusztus 20-án avatták fel Budapesten a Szabadság téren,243 s az ünnepségen ő mondott beszédet. Az országzászló talapzatába helyezett ereklyetartóba a történelmi 72 vármegyéből (a horvátországi vármegyékből is), a csonka magyarországi településekről, illetve a muhi, a mohácsi és az 1948–1849-es szabadságharchoz kötődő csataterekről, valamint a doberdói és a galíciai első világháborús hősi temetőkből, továbbá Petőfi és Kossuth szülőházából hozott földet tettek (Zeidler 2009, 204). A húszméteres zászlórúd tövében egy kitárt szárnyú turulmadár kapott helyet, s a rúd tetejére csúcsdíszként Horthy Miklós kezéről mintázott jelképes, esküre emelt kéz került. A mészkőből kialakított talapzat előlapja északi irányba mutatott, homlokzatát a magyar címer díszítette. Ennek két oldalára a revíziót támogató személyektől származó idézetek kerültek. A zászlót az emlékmű felavatását követően félárbocra eresztették a Magyar Nemzetgyűlés 1920. november 13-i határozata értelmében. A határozat szerint „a nemzet gyászának jeléül mindaddig félárbócra ereszti az országgyűlés épületén lévő magyar lobogót, míg a magyar szent korona birodalma a maga teljes épségében vissza nincs állítva. A nemzetgyűlés elvárja egyúttal, hogy mindazon testületek és egyének, kik a magyar nemzeti lobogó használatára jogosulva vannak, a példát követni fogják” (Zeidler 2009, 203). Klebelsberg Kúnó kultuszminiszter 1921. január 7-én az oktatási intézményekre vonatkozóan hasonló rendeletet adott ki, amely többek közt arra is kötelezte a diákságot, hogy „bárhol találkozzék a nemzeti lobogó alatt felvonuló katonasággal, tiszteletadás jeléül álljon meg, forduljon arccal a nemzeti lobogó felé és a fiútanulók vegyék le kalapjukat”. Urmánczy Nándor szorgalmazta az országzászlómozgalom vidéki elterjesztését is. A szervezést az általa megalapított Ereklyés Országzászló Nagybizottság végezte, s az új országzászló avatásán általában valamelyik bizottsági tag is részt vett. Az első vidéki országzászlót 1932-ben Nagykanizsán állították fel, az utolsót pedig 1944-ben Erdélyben.
Az 1938-as visszacsatolás után a politikai propaganda céljából különös figyelmet fordítottak a zömében szlovákok lakta településekre, s szorgalmazták mind az országzászlók, mind pedig a háborús emlékjelek állítását. Az ezekhez kapcsolódó ünnepségeken általában magasrangú politikai vezetők is részt vettek, s természetesen beszédeket is tartottak. Több, elsősorban a szlovák–magyar határ közelében fekvő település rendezvényén sokszor maga József királyi főherceg is szólt a jelenlévőkhöz. A viszszacsatolást követően az első országzászlót – és egyúttal háborús emlékművet is – egy szlovák településen, Gercselyben avatták fel népes magas rangú politikai és katonai képviselettel.
A második világháborút követően ezek a kombinált emlékművek néhány kivételtől eltekintve megmaradtak, sok helyen a zászlórúd még a mai napig is megvan. Ugyancsak megmaradt több, kizárólag országzászlós emlékműként állított objektum talapzata is a zászlórúddal együtt, sőt a zászló felhúzására szolgáló csigás szerkezet is. Több településen az országzászló helyén állították fel a második világháborús emlékművet, néhány esetben beépítették a talapzatát az új emlékműbe. Barsbesén is ez történt, az eredeti talapzatot egy újabb elemekkel egészítették ki, s így vált második világháborús emlékművé.

Kategóriaszobor, emlékmű, emléktábla
TelepülésBarsbese, Bese [Beša]
Besoroláshelyi
Létezéslétező
Állapot
GPS48.144798, 18.403820
Pontos helyszín, címBarsbese - Beša
Készítés időpontjaA 2. világháború alatt
Készíttető neveEreklyés Országzászló Nagybizottság
Létrehozóismeretlen
Készítés céljának ismert okaAz országzászló mozgalom létrehozója a trianoni fájdalom volt. A szétszakított nemzet összetartozását akarta erősíteni a kifosztott, megalázott nemzeti közösség tagjaiban.
FeliratÜdv a felszabadítóknak / Akikért nem szóltak a harangok / 11 név / 9 fénykép
Gondozását felügyeliönkormányzat
ForrásinformációkL. Juhász ILona: neveitek e márványlapon... a háború jelei (adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez), 89-95. oldal, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2010
Rövid URL
ID9130
Módosítás dátuma2015. szeptember 21.
Országzászló és 2. világháborús emlékmű Barsbesén
Országzászló és 2. világháborús emlékmű Barsbesén
Országzászló és 2. világháborús emlékmű Barsbesén
Országzászló és 2. világháborús emlékmű Barsbesén
Országzászló és 2. világháborús emlékmű Barsbesén

Hibát talált?

Üzenőfal