Vágújhely meghatározó épülete a dombtetőn álló gótikus Kisboldogasszony plébániatemplom, melyet védőfal övez. A templom román stílusú elődjéből mára csak a torony alsó része és a kőkapuzat maradt. A prépostságot II. Stíbor alapította, majd 1414 és 1423 között a régi helyett új gótikus templomot emeltetett. 1447-ben a husziták a várossal együtt felégették. A 16. század elején sekrestyét építettek hozzá. 1666 és 1695 között barokk stílusban átépítették. Ekkor készültek barokk stukkói és falfestményei is. A 18. század első felében nyugati irányban bővítették és tornyát magasították. A 19. század végén J. Lippert tervei szerint restaurálták. Kedvelt búcsújáróhely. A főoltáron álló Szűzanya szobor 1672-ben készült. Rokokó szószéke, orgonája és keresztelőmedencéje 18. századi. A keresztút képeit J. B. Klemens festette 1870-ben.
A vágújhelyi kéttonyú, rornán stílusút bazilika kedvelt kegyhelye volt I. Ctibor vajda feleségének, Dobrochának. (A női név jelentése jóságos nő, jó lány, Jolán.) Ő gyakorta járt ájtatoskodni a fenséges templomba, a Boldogságos Szűz köszöntésére.
Ctibor vajda lengyel nemesi családból való volt. Huszonhárom évesen jött a magyar király szolgálatába. Jó harcosnak bizonyult Nagy Lajos halálakor harmincöt éves. Ekkor az özvegy, Erzsébet királyné szolgálatába áll. Valódi középkori lovag. Segített Mária hercegnő és Zsigmond házasságának létrehozásában. Talán ezért is nevezte ki őt Zsigmond a királyi hadak fővezérévé. Ezek után részt vett Zsigmond minden háborújában, de a békekötésekben is. Kiváló diplomata. Pozsony, Nyitra, Trencsén, Zólyom vármegyék ispánja és erdélyi vajda. A Vág-folyó völgye végig az övé. Tizenöt nagy vár, százhetvenkilenc uradalom és háromszáz falu ura. Állandó székhelye Beckó vára. Az egyházi intézményeket támogatja és templomokat épít. 1431-ben megegyezik Kanizsai János esztergomi érsekkel, hogy a vágújhelyi kegytemplom mellett prépostságot alapítson Ám 1414-ben meghal. Felesége hazatér Lengyelországba, de utóda, II. Ctibor vajda idején létrejön a prépostság. Az első prépost, Péter névvel, fölépíti a prépostság épületeit, és tizenkét Ágoston-rendi szerzetes kanonokot hív Vágújhelyre Sternbergből és Prágából a káptalan megalapítására.
Közben a régi, román stílű bazilika megrongálódott, mert a homokdomb, amelyen állott, bizonyos mállás következtében megcsúszott. Az egyik torony és az oldalfal le is dőlt. II. Ctibor vajda a homokdombot kőfallal erősítette meg, és a román templom helyén gótikusat épített. A régi templomból csak néhány falrészt hagyott meg.
A vágújhelyi új gótikus templom 1419-ben készen állt István váci püspök konszekrálta húsvét után a negyedik vasárnapot megelőző szombaton. A konszekráció előtt azonban a mindent előkészítő Péter prépost meghalt. Utóda a préposti hivatalban I. Márton ágostonos kanonok, II. Ctibor vajda jó barátja, a prágai Károly Egyetem tanulmányi felügyelője. A templom belső berendezését ő készítette el 1423-ig. De megalapozta a prépostság gazdasági biztonságát is.
II. Ctibor vajda a várost is megerősítette a husziták ellen. Sajnos fiú utód nélkül halt meg. Lánya, Katalin férjhez ment Bánffy Pálhoz, így ő lett Vágújhely ura is. Sajnos 1447-ben a husziták fölégették Vágújhelyt. Károsodás érte a kegytemplomot és a prépostságot is. Az ágostonos kanonokok kénytelenek voltak visszatérni Csehországba. A prépostság ideiglenesen szünetelt.
1514-ben Bakócz Tamás esztergomi érsek Báthy Máté kanonokot nevezte ki vágújhelyi préposttá a hívek kívánságára. A mohácsi csata után Bánffy László, a templom és prépostság kegyura a protestáns valláshoz csatlakozott és 1570-ben Melcher Miklós lutheránus papot ültette be a préposti hivatalba. Egészen 1635-ig viselik a lutheránus papok a vágújhelyi préposti hivatalt és címet.
1635-ben a kegyuraság újra katolikussá lett, és Széchenyi György kanonok kapott vágújhelyi préposti kinevezést. Ő szeptember 8-án újra megáldotta a kegytemplomot, és a főoltáron a Szűzanya gótikus szobrát helyezte el. Ám belőle 1643-ban csanádi püspök, majd 1685-ben esztergomi érsek lett. Százhárom éves korában halt meg 1695-ben. 1666 után a kegytemplomot barokkosítják. Azóta is meg-megújuló buzgósággal keresi föl a felvidék hívő népe ezt az ősi máriás kegyhelyet, hogy égi jó anyánkat tisztelje és tőle az élet küzdelmeiben segítő kegyelmeket eszközöljön ki.