Görgői és toporczi Görgey Kornél, Lőcse, 1819. dec. 17. (ker. 26.) G. János földbirtokos, cs. kir. huszárőrnagy és Bosnyák Johanna fia, G. Artúr honv. tábornok unokatestvére. Magyar, evang. Gimnáziumot végez. 1836 – hadfi, 1837 – hadnagy, 1842 – főhadnagy, 1848. júl. 8 – alszázados a 9. Miklós huszárezrednél. Nőtlen. (1850 – felesége Hornbostel Emília, meghalt Lőcse, 1910.)
Júliusban ezredével a Dráva vonal őrzésére rendelik. Szeptember közepétől részt vesz a Jellačić elleni harcokban. Okt. 16 (16.) – századkapitány szabadságharc oldalára állt ezredénél. Nov. 25 (dec.1.) – őrnagy és dandárnok a fel-dunai seregben. Dec. 28. dandárát Bábolnánál a császáriak meglepik, s az jelentős veszteségeket szenved. Ennek következtében 1849. jan. 5. felmentik beosztásából, ill. osztályparancsnok lesz régi ezredénél. E minőségben szolgál a téli és a tavaszi hadjárat idején. Ápr. 12. a Feldunai hadsereg törzséhez vezénylik. Ápr. 14. a hatvani ütközetben (ápr. 2.) tanúsított helytállásáért kitüntetik a katonai érdemjel 3. osztályával. Májusban áthelyezik a hadügyminisztérium Pótlovazási alosztályára. Később ennek főnöke, e beosztásában júl. 24 (aug. 1.) – alezredes, a világosi fegyverletételig.
A császáriak betegsége következtében csak 1850 nyarán állítják hadbíróság elé. Megfosztják egykori rangjától, de szabadon engedik (Pest, 1850. okt. 19.). A kiegyezésig toporci birtokán gazdálkodik. 1869. alezredesként reaktiválják a magyar királyi honvédséghez. 1871. ezredes, 1878. vezérőrnagy, Szeged katonai térparancsnoka, végül altábornagy lesz (1883). 1888. nyugalmazzák, egyben kinevezik a főrendiház tagjává. Tagja volt a Szepes megyei honvédegyletnek. † Budapest, 1897. dec. 26.

Görgey Kornél teste a toporci temetőben, a Görgey családnak fenntartott, kerítéssel övezett sírkertben lelt nyugalomra. A szomszédos sírban felesége, a gumpendorfi (Bécs városrésze) születésű Hornbostel Emília nyugszik.