Görgey Albert, toporczi és görgői (1882. május 30. – 1943. december 19. ): földbirtokos. – Szülők: Görgey János, Ujházy Zsófia. 1909 táján toporczi birtokán gazdálkodott. – Főleg tört. jellegű cikkei: Szepesi Lpk (1913/4).
– M: 1. A toporczi és görgői Görgey nemzetség és a svábóczi és tótfalvi Sváby nemzetség történetéből. Igló, 1909.
– 2. Görgey Arthur. 1818-1916. Uo., 1917. Szepesi Lpk. 1909:19. sz. Arck. – Kempelen IV. Bp., 1912. – Petrik 1901/10. Uo.. 1917. -_ MTIB X11. D (Goıııboez E.). 1.70.. 1936. – Kozocsa I. Uo., 1939.

A Görgey családi sírkertben felállított gránit emlékkövön Görgey Albert versének részlete olvasható: „Vándor! Ha állsz e sírhantok tövében / És lelked száll múlt romjai felett, / Emlékezzél egy 800 éves múltra, / Mely elviharzott e család felett./ Emlékezzél e csendes temetőben / Szabadságért harcoló hősökre, / Emlékezzél e szép hazát e földet / Imádva féltő büszke ősökre! / Eke kasza nem volt idegen tőlük, / De ha kellett, úgy fegyvert lett belőlük! / Könnyű szívvel áldoztak vagyont, életet, / hízelkedőn kegyelmet sosem kértek.”