Bátka történelmében az első világháború mély nyomot hagyott. A bátkaiak a losonci közös császári és királyi, valamint a besztercebányai honvéd gyalogezredbe rukkoltak be. Az orosz fronton Gorlicénél és Limanovánál, az olasz fronton pedig Caporettonál harcoltak. Voltak, akiket hadimunkára vittek útakadályokat építeni vagy lövészárkokat ásni. A férfiaknak el kellett hagyniuk családjukat, többségüknek nem adatott meg a lehetőség, hogy újra láthassák szeretteiket. A Nagy Háború Bátkától 14 áldozatot követelt. Név szerint: Szívos Lajos, Vitális Lajos, Mács János, Tóth Barna, Tóth István, Tóth János, Boholy János, Breznai József, Csík Fejes János, Bata József, Kovács György, Nagy József, Nagy István, Bari Makszi. A hősöknek állít emléket a református templom szószékkel szembeni falán 1928-ban elhelyezett emléktábla, amelyet a rimaszombati Ferenc I. készített.
A fotón Boholy János (1892-1919) látható. Mellette Koósné Patko Mária (1867-1956). Boholy János 1918 végén betegen tért haza, amit az olasz fronton belélegzett mustárgáznak tudhatott be. Orvosi ellátás híján egy év múlva elhunyt.