Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye, a Felvidéki Magyar Értéktár kezelője
2020. december 4.

Egressy Béni szobra

Egressy Béni szobra

Családja régi Borsod megyei református papi dinasztiából ered, de valószínűleg az abaúji Egresből származhattak, amikor II. Ferdinándtól a Galambos név mellé megkapják az Egresi, ill. Egressy nevet is a nemesi rang velejárójaként 1639-ben. Apai nagyapja és dédapja is ismert református lelkész volt, amint apja (Pál, szül. 1770-ben) is erre a pályára lépett. Apai nagybátyja (Samu) viszont zenekedvelő ember volt, aki zeneszerzéssel is foglalkozott.
Ő zenésítette meg Arany János két versét is: Sírva jön a magyar nóta világra, Leesett a Rigó lovam patkója. Egressy Pál (az apa) Sárospatakon, Bécsben és Jénában is tanult, Miskolcon tanított, de jeles énekes és szónok is volt. Jól játszott néhány hangszeren (zongora, hegedű, fuvola), tehát a családi légkört áthatotta a dal. Pál Jánosiban és Putnokon is lelkészkedett, ahol a helyi prédikátor által nevelt árva leányt (Juhász Julianna) veszi feleségül. Itt születik első fiuk (Pál), majd Lászlófalván 1808-ban Gábor, később Sajókazincon (mely ma Kazincbarcika) 1814. április 21-én Béni. Innen rövidesen átkerültek Sajókápolnára, ahol a kis Béni gyermekkora nagy részét töltötte. Béni nemsokára a miskolci ref. iskola diákja lett, ahol akkoriban még latinul tanultak, majd Sárospatakon folytatta felsőbb tanulmányait. Szülei papi talárban szerették volna látni legszívesebben, de ő a bátyja nyomdokain haladva színész akart lenni. Már Miskolcon csodálhatta az akkoriban ott játszó Dérynét és Laborfalvi Rózát (későbbi Jókainé). Sárospatakon kiváló tanuló, főleg a zene és a magyar irodalom terén. Ekkor tanult Patakon a nála éppen három héttel „öregebb” Erdélyi János is. Ám 1831-ben a család megromlott anyagi helyzete miatt tanítani megy. Először Mezőcsáton próbálkozik, majd innen 1833. január 23-án Kassa felé indul (ahol bátyja színész volt, és éppen a Bánk bán első bemutatójára készültek), és a közeli Szepsiben talál tanítói állást. Legfeljebb egy évet lakhatott itt, mert 1834 elején már a kassai társulatnál súgó, színlapokat ír és a kórusban énekel. 1834. április 23-án jelent meg először a neve a színlapon. Röviddel ezután a kassai színészek anyagi csőd miatt szekérre ülnek, és Kolozsvár, Nagyvárad, Buda felé veszik útjukat. Olyan nevek szerepelnek ekkor a társulatban, mint Déryné, Egressy, Latabár Endre, Udvarhelyi, Szentpétery, Megyeri stb. Kassán pedig a német színészek veszik át a helyüket, amiről később Petőfi elég zaftosan ír úti leveleiben kassai tartózkodása idejéről.
A Budai Várszínházban alig 21 évesen már 15 szerepben játszik, főleg zenés, énekes darabokban foglalkoztatják. A karigazgató Erkel Ferenc, a dalok szövegírója pedig Egressy.
1835. szeptember 28-án ott találjuk őt is azon színészek között, akik Pesten a Grassalkovich telken elkezdik egy színház építését. Közben főszerepeket is kap, mint Figaro alakítása, és 1936 végére túl van a 100. szerepén. A Pesti Magyar Színház (a későbbi Nemzeti) 1837. augusztus 22-én nyílt meg Vörösmarty Árpád ébredése c. darabjával.
Az új színház teret nyit szerzőnek, színésznek egyaránt, míg a közönség magyarságát is tanúsítja jelenlétével. Béni fordít, kóristákat tanít be, cigányokból zenekart hoz létre, 146 versmegzenésítését ismerjük (például Petőfitől is), és Erkel számára megírja a Hunyadi László és a Bánk bán szövegkönyvét (librettóját). 1843-ban a Szózat megzenésítésére kiírt pályázatot nyerte meg. Gyenge tüdeje miatt az énekes főszerepekről le kell mondania. A szabadságharc alatt csak 1848 szeptemberéig játszik, és jelentkezik a honvédek közé.
A kápolnai csatában megsebesült, ezután kerül Komáromba, ahol Klapka György zenekari igazgatóvá nevezi ki. Itt írja a híres Klapka-indulót (Föl, föl, vitézek a csatára…). Mint komáromi katona, a fegyverletétel után nem kap büntetést, és már 1850 elején újra játszik.
Tizenöt szerepben közel százötven estén lép közönség elé ebben az évben, de megromlott egészsége már nem bírja ezt az iramot, és 1851. július 17-én az örök mennyei társulathoz távozik. Összesen mintegy kétezerszer szerepelt és 324 szerepet alakított.
Síremlékén ez volt olvasható: „AKI SZERETTEI EMLÉKÉBEN ÉL, AZ NEM HAL MEG, CSAK TÁVOL VAN. A HALOTT AZ, AKIT ELFELEJTENEK.” (Első síremléke elpusztult, de Szilágyi Ferenc és családja 1994-ben újat emeltetett számára a budapesti Kerepesi temetőben.)
Ezért volt természetes a szepsiek számára, hogy amikor a falusi színjátszók országos fesztiváljának rendezését a Csemadok Területi Választmánya átvette, akkor Boda Ferenc javaslatára felvették Egressy Béni nevét, bár a városka csak egy epizód volt az életében.
Amikor pedig Szepsi elnyerte a város történelmi magvának felújítására kért támogatást, akkor Egressy szobrának felállítására is pályázatot írtak ki. Ezt végül Ferenc György nagykaposi alkotó faraghatta ki a helyi mészkőbányából származó márványba.

Kategóriaszobor, emlékmű, emléktábla
TelepülésSzepsi [Moldava nad Bodvou]
Besoroláshelyi
Létezéslétező
Állapotjó, karbantartott
GPS48.613997, 21.000988
Pontos helyszín, címA katolikus templom előtti parkoló sarkában található.
Készítés időpontja2006. november 16.
Készíttető neveSzepsi városa
LétrehozóFerencz György, szobrász
FeliratEGRESSY BÉNI / HAZÁDNAK RENDÜLETLENÜL // EGRESSY BÉNI / 1814 - 1851 / KÖLTŐ, SZÍNÉSZ ÉS ZENESZERZŐ. / MOZGALMAS ÉLETÚTJA SZEPSIT SEM KERÜLTE EL. / 1830-1831-BEN VÁROSUNKBAN TANÍTÓSKODOTT. / A SZÓZAT MEGZENÉSÍTŐJE, A BÁNK BÁN OPERAVÁLTOZATÁNAK / SZÖVEGKÖNYVÍRÓJA
Gondozását felügyelia település önkormányzata
ForrásinformációkMihályi Molnár László: Egressy Béni szobra Szepsiben, in: Új Hegyvidék, Irodalom, honismeret, 2. szám, 2006 tél, Szendrő
Rövid URL
ID6246
Módosítás dátuma2014. november 12.
Egressy Béni szobra
Egressy Béni szobra
Egressy Béni szobra

Hibát talált?

Üzenőfal