Buzita figyelemre méltó építménye a malom. Eredetileg a Krasznikvajdai Szentimrey család 1811-ben felépített magtára volt. 1920-ban Máthé Károly vette meg, s 1922-ben gőzmalommá alakította át, melynek motorját először fa-, majd széntüzelés hajtotta. A malom gépi berendezését a kassai Polednyák Károly cég készítette. Teljesítménye óránként 4 q volt. Őröltek itt jó minőségű gabonát és darát egészen 1953-ig. Ezután az állami gazdaság raktározási céljaira, és szemes takarmány darálójaként szolgált. 1990-ben a leélt épületet eredeti tulajdonosai visszakapták.
A felújított malmot 2014. szeptember 15-én adták át. Az ünnepség a felújított Kálvária szoborcsoport megáldásával és megszentelésével kezdődött. A felújított malom ünnepélyes átadása a Buzitai Citerazenekarának és a Buzitai Alapiskola citerazenekarának a fellépésével kezdődött. A citerások játéka után a malom épületének megvásárlását és felújítását biztosító pályázat bemutatása következett. A projekt a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretén belül a „Nemzetközi oktatási hálózat kialakítása a kis- és közép vállalkozók megsegítésére” keretében valósult meg. A projektben a vezető partner szerepét a vidék és területfejlesztést elősegítő „VITEA Alapítvány” töltötte be Miskolcról, Magyarországról. A Szlovákiai partner Buzita szomszéd települése, Reste község volt. A felújítás tervezőmérnöke Kovács Dezső mérnök volt. A felújítási munkálatokat a szepsi KISS építkezési cég kivitelezte.
A projektból eredően a malomban továbbképző központot működtetnek. Így tölti be azt a küldetését, amit évszázadokon keresztül megtartott: a kommunikációt, a kereskedelmet, a nyitottabb gazdasági kapcsolatrendszer esélyeit vitte el az emberekhez. Ezen kívül kulturális célokat is szolgál.
A malom megáldását és megszentelését Dr. Száraz János katolikus plébános végezte. A szalagot a Máthé család képviseletében, Szabó Bartko, szül. Máthé Katalin vágta el, unokája Kamenicky Bernadett segítségével.

A készítés időpontja 1922-1923. Ekkor lett létesítve abban a régi kőfalú magtárban a malom, ráépítve a fából készült legfelső rész. A készítő Máthé Károly. Most is azon a telken lakik az unokája, Máthé Katalin.
Információ: Vármegyei Szociográfiák VII. rész. Abaúj-Torna vármegye. Kiadva 1939. Előszót írták: krasznik-vajdai Szent-Imrey Pál Abaúj-Torna vármegye alispánja és Pohl. Sándor dr. Kassa thj. szab. kir. város polgármestere, mely szerint Máthé Károly szül. 1881. Somodiban (Drienovec), a géplakatosipart tanulta ki. 20 évig volt Zsarnócon uradalmi gépész és ispán, ezért ott született mind a 6 fiúgyereke, akik közül biztosan hárman a malomban dolgoztak, mint molnárok. Ez a Szent Imrey család régi. A forrás szerint ennek a családnak a birtokába került a település amely ma a Krasznokvajda (M.O.), nevet viseli, amely a török portyázó csapatok miatt 1635 körül elnéptelenedett, majd újra benépesült.