Szeder János Fábián (1784. június. 24., Csáb – 1859, december 13., Füss), bencés áldozópap, tanár, a legjelentősebb személyiség, aki Füssön , tevékenykedett. 1793-tól Ersekújvárban, majd Komáromban tanult. 1797- től Révay Miklósnál irodalmat, 1798-tól Kulcsár Istvánnál szónoklattant tanult. 1800-tól a pozsonyi akadémián a filozófia hallgatója volt. 1802-ben Esztergomban írnoki tisztséget töltött be, 1803-ban Nagyszombatban gazdasági hivatalt. 1803. november 5-én belépett a bencés rendbe. Teológiai tanulmányait Győrben és Pannonhalmán végezte, 1808. augusztus 23-án szentelték fel. Esztergomban 1808-1811 között mint gimnáziumi tanár szónoklattant oktatott, 1811-1812-ben Győrben irodalmat, 1812- 1813-ban a győri gimnázium igazgatója, 1813-1816-ban Sopronban a gimnázium igazgatója, 1816- 1817-ben Dömölkön hitszónok, 1817-1819-ben Győrben házfőnök és a gimnázium igazgatója, ugyanezt a tisztséget töltötte be 1819-1824-ben Nagyszombatban, 1824- 1826-ban Komáromban, 1826-1830-ban Esztergomban. 1830 és 1832 között Pannonhalmán tanár volt és a filozófia 3. évfolyamában neveléstant, esztétikát, okirattant, módszertan tanított. Emellett pénz-, ásvány- és régiséggyűjtést szervezett. 1831. február 17-én a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. 1837-ben lemondott tisztségéről. 1832-ben kinevezték a főapátság levéltárosának, 1838-ban könyvtárosnak. Korábban, 1823-ban vették fel a római arkádiai társulatba, kik közt llissia Amintas nevet viselt. Megérdemelt elismerést kapott a főapátság épülete alatt lévő kert elrendezéséért. Külön figyelmet szentelt a szeder termesztésének, amiért a helytartó kitüntette őt. 1841-ben füssi jószágkormányzó lett és ebben a tisztségében megmaradt egészen a haláláig. Kezdetben nem akart Füssre jönni (Czinár Mórt helyettesítette, aki ezt a tisztséget elutasította), de végül megtetszett itt neki és békességben szentelhette idejét a fák nevelésének. A Füssön töltött évek munkássága legtermékenyebb időszakához tartoztak. Megvizsgálta a föld minőségét és kikísérletezte, hogy milyen növényfajokat a legelőnyösebb itt termeszteni. Híresek voltak gyümölcsfáinak hozamai, saját kezűleg gondozta a facsemetéket és szívesen sétált virágai között. Feljegyzéseket készített, sok ismert személyiség megfordult itt. Az emberekhez tisztelettudó és igazságos volt. Nem volt az 1848/49-es magyar szabadságharc eszméinek a híve, jobban megfelelt neki a régi rend. Különösebb gondok nélkül irányította a nagybirtokot 1850 után is, amikor sor került a tagosításra . Kezdetben jó kapcsolatokat ápolt a főapátságga , de, idősebb korában már kevesebbet utazott. A helyi temetőben van eltemetve. Emléktábláját, mely a parókia épületére került, 1995-ben avatták fel ünnepélyes keretek között.
Munkássága figyelemre méltó. Sok cikket, tanulmányt, mesét, vígjátékot, verset, írt, melyeket 1819-1841 között jelentetett meg a következő folyóiratokban: Aurora, Szépliteraturai ajándék, Koszorú, Hasznos Mulatságok, Kedveskedő, Uránia, Felsőmagyarországi Minerva, Regélő, Egyházi Tár és Tudományos Gyűjtemény. Foglalkoztatta a heraldika, pomológia , etnográfia , könyvtárosság és egyéb tudományos területek. Szeder Fábián tekinthető az első magyar néprajzkutatónak: a kor nívós fórumain publikálta A’ palóczokról című értekezését. Művében népe, a palócok Csábon megismert kultúráját, eredetét, nyelvezetét; életüket, kincseiket ismertette. Munkássága olyan terjedelmes, hogy itt csak a legjelentősebbek ismertetésére válalkozunk. Nyomtatásban megjelent:
1. Öröm dal, melyet Ft. Fehér György úrnak, midőn a győri kir. tud. kerületben az iskolák és tudományok igazgatását elkezdte bemutatott a győri kir. gymnásium Sz. István hav. 1818. Győr.
2. Ode dicata a gymnasio r. Jauriensi ord. S. Benedecti. Győr, 1818.
3. A katholikusok tanítása a protestantizmusra nézve. „ Fordítás németből, Nagyszombat, 1820.
4. Válogatott darabok, melyek néhány jeles honi munkából, a magyar olvasást kedvelő ifjúság számára szedtek ki. yőr , 1821.
5. Ázael halála, avagy Dina elragadtatása. Dugát J. P. nyomán. Pest 1826.
6. Kisded köszöntő zsebkönyv az ifjúság számára . Esztergom, 1827. Második kiadás. Esztergom, 1827.
7. Nepomuk Szent Jánoshoz való ájtatosság. Pest, 1829.
8. Örömének, melyet Ő Eminencziája divékujfalusi és rudnai Rudnay Sándor úrnak átnyújtottak, midőn a szentséges római anyaszentegyház Cardinálissága jelességeinek átvétele után Bécsből január 1829. Esztergomban szerencsésen megérkeznék. Esztergom, 1829.
9. Örömvers, melyet mélt. És főt Kováts Tamás úrnak, Pannonia hegyén levő Sz. Mártonyi főmonostor főapátjának, midőn fényes székébe febr. 14. MDCCCXXX. Ünnepi szertartással beiktattatnék, tiszteletére készített Szeder Fábián ugyanazon Sz. Benedek- rendjének egyik tagja . Esztergom, 1830. Több kéziratos műve a főapátság könyvtárában van elhelyezve. 1828- 1833 között Esztergomban az Uránia nemzeti almanachot szerkesztette, mint újévi ajándékot.