Uza-Panyit a Primóczi Szentmiklóssy családé volt. A Szentmiklóssyak akkor kerültek itt birtokra, amikor Szentmiklóssy György megyei szolgabíró Uza Máriával kötött házasságot. A család ősei Liptó- és a szomszéd Szepesmegyében nyerték birtokaikat és ott a család egyik ága, a mely a mai Primócz (hajdan Prym) helységet s vidékét bírta s innen előnevét is nyertek. A család egyes tagjai azután onnan elköltöztek, s az ország különböző tájain honosodtak meg, mint különösen a XVII. században II. György, aki mint említettük Gömör megyébe nősült, s Uzapanyiton telepedett meg.
A Szentmiklóssy család az uzapanyiti temetőben emelt sírboltot. Az egykori kripta helye 2000-ig a régi koszorúk szemétlerakataként szolgált. A faluban újjáalakult Csemadok, Homoly Erzsébet vezetésével kitisztíttatta. Ekkor váltak láthatóvá az egykori kripta külső falának alapjai, melyet Homoly Erzsébet és húga Klára ástak körbe. 2001. október 6-án a Csemadok Uzapanyiti Alapszervezete kopjafát állított az 1848/49-es szabadságharcban részt vett Szentmiklóssy Antal honvédőrnagy s Demeter András közhonvéd tiszteletére, akik a falu szülöttei. Az aradi tizenháromról Babucs Zoltán, a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum képviselője emlékezett meg ünnepi beszédében. Az uzapanyiti kopjafa Ulman István és Baffy Lajos várhosszúréti fafaragók munkája. Az Illyés Közalapítvány és a Rimaszombat és Vidéke Polgári Társulás támogatásával készült el.
A két 1848-as hős nem a szabadságharc ideje alatt hunyt el. Demeter András nyughelyéről nincsenek információink, Szentmiklóssy Antal viszont itt van eltemetve.
primóczi SZENTMIKLÓSSY ANTAL
Uzapanyit, Gömör m., 1809. Valószínüleg Sz. Antal Gömör megyei alispán és Ragályi Apollónia fia. Magyar, nemes, r. kat. Gimnáziumot végez. 1827 – önkéntes, 1843 – hadnagy, 1848. máj. 1 – főhadnagy a 3. Ferdinánd huszárezredben. Nőtlen. (Később megnősült és családot alapított.)
Júliusban ezredével a szerb felkelők ellen vezénylik. Októberben besorolnak a honvédseregbe. 1849 január közepéig a Délvidéken, majd a főhadszíntéren, a III. hadtest kötelékében küzd ezredével. 1848. nov. 7 (1.) – alszázados, dec. 6 (1.)- századkapitány. A tavaszi hadjárat során kitüntetik a katonai érdemjel 3. osztályával (1849. ápr. 8.). Ápr. 18.(10.) őrnagy és osztályparancsnok lesz. A jún. 21.-i peredi csatában súlyos sebet kap, bal lábát amputálják. A komáromi vár kórházában éri a szabadságharc vége.
1867/68 – Komárom város számvevője, a Komárom megyei Honvédegylet tagja. Meghalt 69 évesen (1878. ?) jún. 9., Uzapanyiton temették el.
Közlöny 1848/186., 1849/58., 84., MOL: Hm. Ált. 1848. 9386., 9401., 10572., KAW: Gb. 3. HR. 1841-1848. 5/9., HL: 1848-1849. 21/470., 34/484., Uo.: General Kommando 456., Mikár Zsigmond I. 59., ill. Turul 1904. 3. sz., Gyászjel. OSzK
Forrás: Bona Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc tisztikara Tábornokok és törzstisztek az 1848/49. évi szabadságharcban c. munkája.
Apja III. Antal volt, kinek szülei IV. Miklós és Jekelfalusi Bora voltak. Három gyermekük született: Ludovika, Rudolf és III. Antal.
Antal 1821-ben tiszteletbeli esküdtté neveztetett ki Gömör megyében, hol Uzapanyiton lakott. 1827-ben táblabíró lett; majd 1839-től 1845-ig alispánul buzgón működött. Az 1848-49-diki forradalom idején nem csak a megyei teremben tollal és szóval küzdött az igaz ügyért, hanem, mint nemzetőri százados, fegyverrel is. A magyar sereggel táborozott a Lajthánál, s később Murány alatt a Hurbán-féle tót csapattal vívott győzelmes ütközetben is kitüntette magát. E hazafias viselkedéséért később elfogatott és bebörtönöztetvén, halálra ítéltetett; utóbb megkegyelmeztetvén, szabadságát visszanyerte. 1870. június 9-dikén Uzapanyiton elhunyván, díszes temetésén június 12-dikén Nagy Pál rimaszombati református lelkész, későbbi esperes tartotta koporsója felett gyászbeszédet. Hű nejétől, Ragályi Apollóniától 9 gyermeke született. (Turul 1904 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye), 129 oldal.)

Szentmiklóssy Antal honvédőrnagy és Demeter András ispán közhonvéd kopjafájának újraavatására Uzapanyiton 2017. március 15-én tartották az uzapanyiti temetőben, a Szentmiklóssyak kriptájának helyén. Ünnepi beszédet mondott Veszelovszki Balázs, budapesti középiskolai tanár, történész.
A március idusai megemlékezést követően ünnepi közgyűlésre került sor a Rákóczi Szövetség Balogvölgyi Helyi Szervezet megalakulásának 15. évfordulója alkalmából Uzapanyiton, a Szentmiklóssyak kastélyában.