A Bodrogközi Gazdasági Vasút indításának 100. évfordulójáról előadással és emléktábla avatással emlékeztek meg 2013. augusztus 2-án Királyhelmecen 15 órától. Az eseményen Parragh Péter nyugalmazott MÁV-szakfőintéző „A Bodrogközi Gazdasági Vasút története” című tartott előadást a Mailáth József  Regionális Múzeumban.

1913-ban adták át a Bodrogközi Gazdasági Vasút által épített Cigánd-Királyhelmec közti pályát, melyet hamarosan Sárospatakig hosszabbítottak, majd Sárospatak elágazástól Kenézlőig vitték egy szárnyvonalon. 1920-ban a trianoni békeszerződéssel elcsatolták Királyhelmecet, a vonal végállomása Zemplénagárd lett. Ugyancsak a békeszerződés hátrányos következményeként nagyon nehéz helyzetbe került a Hegyköz (Sátoraljaújhely térsége). Így aztán itt is tervek születtek a kisvasúti hálózat bővítésére. Legelőször 1924-ben a Sátoraljaújhely-Pálháza közti szakasz épült meg, az év végéig Pálházától Füzérkomlósig nyúlt meg a vonal. A két vonal 1927-ben összeépült, és létrejött Magyarország leghosszabb összefüggő kisvasúti hálózata. Ennek legfontosabb lépéseként 1930-ban felépült a Balsai Tisza-híd, minek következtében Kenézlő és Balsa között is közvetlen vasúti összeköttetés jött létre. Balsán pedig a Nyírvidéki Kisvasút hálózatához kapcsolták a vonalat. 1938-ban Királyhelmec ismét Magyarországhoz került, a pályát visszaépítették. Ezt 1944-ben, a háború végének közeledtével ismét felszámolták. 1944 végén a németek felrobbantották a balsai hidat, a közvetlen vasúti összeköttetés megszűnt. A híd soha
nem épült újjá, napjainkban is csak a romjai vannak meg, a kapcsolatot a közelmúltig komppal biztosították. 1949-ben államosították a vonalakat, a félbeszakadt vonalrészeken (Kenézlő és Zemplénagárd) hurokvágánnyal fordították meg a vonatokat. 1964-ben megszűnt a gőzvontatás, helyette Mk48 és Mk45 mozdonyok közlekedtek. A vasút ekkorra már kiemelkedő szerepet töltött be az itt élők életében. Jelentős volt mind a személy-, mind a teherforgalom, és a vasút is számos munkalehetőséget biztosított. A kisvasút végzetét az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció jelentette. 1976. december 31-én megszüntették az Elágazás-Zemplénagárd közti vonalat. 1980. november 29-én a megmaradt vonalhálózatot is felszámolták. Pár nappal később nekiláttak a vágányok felszedésének. A vasút teljes hálózatát felszedték, de a MÁV tulajdonában lévő Hegyközi Kisvasúthoz korábban csatlakozó Pálházi Állami Erdei Vasúton csak üzemszünetet rendeltek el, majd a turizmus szolgálatában 1989-től kezdődően felújították. Érdekesség, hogy 1996-ban ezt az erdei vasutat meghosszabbították Pálháza iparteleptől Pálházáig, méghozzá a Hegyközi Kisvasút töltésén. Ez a szakasz sosem volt az erdei vasút tulajdona, így gyakorlatilag a Hegyközi Kisvasút egy rövid szakasza épült újra. Így jelenleg a kisvasútból a Pálháza- Pálháza ipartelep közti szakasz van használatban, de már csak idegenforgalmi jelleggel, az erdei vasút részeként. Ezen kívül még néhány műtárgy (Bodrog-híd) és nyomvonal-maradványok emlékeztetnek az egykori kisvasútra.