A szent kút eredete ismeretlen. Nem tudni, mikor fakadt föl a forrás. Azt sem tudjuk, hogyan bukkantak rá. És hogy miért lett szent kút (kegykút). Hiszen a ciglédi réten sok más forrás bugyog és tőle nem messze van a füri Debeny-kút is. Ezekből nem lett „szent kút”, csak ebből az egyből: Szűz Mária kútjából. A népélet Mária-jelenések történeteit kapcsolja a kúthoz. Ezek azonban történelmileg nagyon késeiek; szinte mind 20. századbeliek és nem az eredeti őstörténethez tartoznak. A ciglédi szent kút is be volt temetve a 20. század első felében Ellenséges érzületű emberek próbálták megszüntetni. De azóta senki sem háborgatta és nem fertőzte meg. A környék katolikusai egyetemes tiszteletében részesül, nem számít, meggyógyult-e itt valaki. A legnagyobb csoda nem a gyógyulás a test nyavalyáiból, a betegségekből, hanem az isteni kegyelem működése a lelkekben Itt Cigléden a szent kútnál a hívek fölüdülnek a forrás vizétől is, de ez csak jelképe a lelki fölüdülésnek, a hitben, reményben, Isten iránti szeretetben való megerősödésének. Erkölcseikben, bánataikban is támaszt, vigaszt nyernek. Örömeikben kegyelmi gyönyörrel telnek el.

Ezt a vizet mindenki ingyen ihatja, bár illő és kellő tisztelettel, áhítattal. Különben hiába, mert csak egyszerűen szomjúságoltó talajvíz marad. Az isteni kegyelem mindig ingyenes. Isten jóságának az ajándéka, mit áhítatos szívvel kell fogadnunk, és érte hálát adnunk, hogy valóban testi-lelki javunkra válhassék.

Pristyák Antal jómódú földbirtokos az 1900-as évek elején neoromán stílusú kápolnát építtetett a régi helyébe, az itt eltemetett négy pálos rendi remete sírja fölé. 1920 táján az akkori zsidó földbirtokos trágyával betemettette a Szentkutat, mert annak vize – úgymond – ingoványossá tette rétjét. Ám a következő napon a bőven feltörő forrásvíz fölemelte és félretolta a trágyahalmot, mire a földesúr többé nem acsarkodott a szent kút ellen. A búcsúsok hamarosan egy 3×2 méteres alapterületű téglakápolnát emeltek a szent kút védelmére, az innen továbbvezető út mentén pedig fölállították a Fájdalmas Szűz hét stációját, valamint a keresztút tizennégy állomását téglából építve 1940-ben. A keresztút végén emelkedik a kegykápolna, melynek közelében az Örvendező Szűzanya hét stációja emelkedik.