Ha Gács felújított központi teréről a kastélypark felé indulunk, akkor a várdomb alatti sétányon majd utcán haladva jobb oldalt egy messziről sárgán világító, felújított épület tűnik a szemünkbe. A nem túl magas, díszített homlokzatú épület beilleszkedik a környező lakóépületek közé. Díszítő elemeiből, két tornyocskájáról, a kettő között elhelyezett tíz parancsolatot tartalmazó nyitott könyvről, ablakairól az első pillanatra nyilvánvaló, hogy egykor a helyi nem, túl nagy zsidó hitközséget szolgálta.
Ma fura módon a tetején egy keresztet is látunk. A 2. világháború után mindennek használt, s sorstársaihoz hasonló gondoskodású elhagyatott épület állaga így rohamosan romlott. A már csaknem omladozó, a Besztercebányai kerületi önkormányzat tulajdonában lévő épületet azonban nem a megszokott sors várta: nem bontották le. A helyi kb. 260 lélekszámú evangélikus egyházközség vásárolta meg a saját céljaira századunk elején. Felújítását a Német Evangélikus Egyház közel 10 ezer EUR-val segítette, a helyi önkormányzat 200 000 Sk-val járult hozzá. A hitközség pedig közel 1 millió Sk-t gyűjtött össze. A templomot 2009-ben szentelték fel.
A zsinagóga átadása kivételesen ünnepélyes keretek között zajlott, mely napot ünnepé, szabadnappá tették, s azon a környék – beleértve Losoncot – zsidó és nem zsidó hitközségeinek többsége képviseltette magát.
Gács ünnepe volt 1890. szeptember 5-én az izraelita templom (zsinagóga) felszentelése. Építtetője Sticker Ede (1824-1897), a gácsi posztógyár akkori tulajdonosa volt, aki ezzel az ünnepséggel ünnepelte meg házassága 25. évfordulóját. Nevéhez fűződik a posztógyártás meghonosítása Magyarországon. Hosszú betegség után Budapesten hunyt el 1897. június 5-én. A budapesti Kerepesi úti zsidó temetőben nyugszik. Temetésén a gácsi posztógyár küldöttsége mellett Miessl Zsigmond, katolikus plébános is részt vett.
A zsinagóga telkét Weisz károly, gácsi elöljáró biztosította.
„Az ünnepély lélekemelő volt. Kellemesen lepte meg a Gácsra jövő idegent, hogy a gácsiak általános ünnepnapnak tekintették azt; a község apraja nagyja ünnepi ruhában, a boltok zárva, a tűzoltóság egyenruhában, itt fehér ruhás leánykák, amott cilinderes, frakkos rendezők, már előre sejtették, hogy itt minden programszerűen fog zajlani” – tudósított az eseményről a Losoncz és Vidéke.
A Nógrádi Lapok és Honti Híradó csak a helyi  Forgách Antalnét emelte ki, a Losoncz és Vidéke egy lényegesen bővebb névlistát közölt. Mindkét lap megjegyezte, hogy az eseményen részt vett „Gács összes inteligenciája és Losonc s Gács környékéről számosan”.
A szertartást Rosenthal Tóbiás, kerületi rabbi vezette magyar nyelven. A templomot gróf Forgách Antalné nyitotta ki.
A templomkert hátsó részében eredetileg a rabbi lakása állt, ez azonban az idők folyamán teljesen megsemmisült.
A zsidó temető az Ógács felé vezető főút mellett, a községi temetővel szemben alakították ki, amelyet a helyi önkormányzat hozatott rendbe, s azóta gondoskodik is róla. Kis területű, valószínűleg a 19. század második felében temetkeztek ide először. A vandalizmus nyomai érzékelhetőek. Több sírkövet eltulajdonítottak.