A községben szerzett birtokot IV. Tersztyánszky Gáspár (1673-1739), akinek neje Blaskóczy Eszter Zsuzsanna volt, s elsőként költöztek Nagyfaluba. Három fia volt (Sándor, Mihály, Gáspár), akik közül a családot I. Mihály (1700-1774) gyarapította – ő már Nagyfalun született, s neje Brenitzky Anna volt. Az ő fiuk II. Mihály (1753-1825) Koháry grófnál volt hivatalnok, majd Hont megye főkönyvelője lett. A környéken kiterjedt birtokokat vásárolt, s így biztosította be utódait. Háromszor volt nős, első felesége Langmayer Anna volt Ipolyhídvégről, a második Tanács Zsuzsanna, a harmadik pedig Stummer Emerencia (1831). Három lánya volt (Júlia, Fáni, Anna), majd öt fia született (Imre, Bálint, Antal, Sándor, Bertalan). Harmadik feleségétől Sándor fiuk született (1795-1860), aki 1824-től Hont megye főjegyzője volt, 1836-1839 között Hont első alispánja, ezután pedig országos táblabíró és királyi tanácsos. Felesége berniczei Kmosko Teréz volt (1798-1844), akinek síremlékét gyermekei: Erzsébet, Gyula és István állíttatták. A helyi temetőben van eltemetve, s ugyanígy fia Gyula is (1832-1858), aki tehetséges költő volt. Az ő fia György (1834-1859) cs. és kir. huszárkapitány volt, Magente-ben megsebesült, s Cremonában halt meg.