Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye
2019. augusztus 25.

A csallóközkürti Szent István vértanú templom

A kürti ősi templom már valószínűleg az Árpád-korban, a 13. századtól létezik, bár pontos eredetéről teljes bizonyossággal nincs tudomásunk.
1276-ban a kürti Szent Istvánnak címzett templom papjával, Jánossal találkozunk egy okiratban, illetve 1346-ban Egyházaskürt említésével. 1425-ben a 18 jobbágytelket számláló Felsőkürtnek (Egyházaskürtnek) Szent István vértanú tiszteletére szentelt templomát (illetve tornyát és temetőjét) említik, azzal a megjegyzéssel, hogy itt lakik a plébános. 1482-ben a templom tornyába kerül máig használt nagyharangja. A harangra gót betűkkel írt szöveg olvasható: „O rex glorie veni cum pace. O Maria pia sis nobiscum in via Amen. MCCCCLXXXII Magister thoma” (Dicsőség királya, jöjj békével. Oh, kegyes Mária, kísérj az útban. Amen. 1482 Magister Thomas). E Tamás mester feltételezések szerint azonos lehet Szentgyörgyi Tamás gróffal, aki valószínűleg nem csak a harangot adományozhatta, de lehet, hogy magát a késő gót templomot is ő építtette fel (pontosabban újjáépíttette, illetve renováltatta).
1561-ben a templom a reformátusok kezére kerül. 1634-ben a Pázmány Péter-féle canonica visitatio (egyházlátogatási jegyzőkönyv) szerint „a rendkívüli szépségű templom pusztulásra ítélve. A hívek ugyanis hitüktől és templomuktól elpártoltak. A horvát plébános Vásárútra költözött.” Illetve: „az iskola telke elhagyatott.” A vásárúti plébánia emlékkönyveiben található leírások szerint – írja Ipolyi Arnod – a kürti templom a régió egyik kiemelkedően szép temploma volt. így folytatja: „Valóságos lelkesedéssel írják le ezen egyház egykori művészi szépségét és gazdagságát még azon múlt századi (1700-as évek –  a szerk. megjegyzése) lelkészek is, kik mindezt már csupán romokban látták. Karcsú oszloptöveken emelkedett eszerint a dúsan gerincezett csúcsíves boltozat, melynek most durva, lapos födözet vagy padló pótolja helyét; a falakat nagyszerű freskó festmények borítják; az oltár márvány s aranytól ragyogott.”
1694-ben a templom visszakerül a katolikusokhoz, ám ekkorra a temetővel körülvett épület szinte már csak „rom volt”. Az 1700-as évek elejére felújítják az eléggé leromlott állagú szakrális helyet. 1798-ban még látszanak a falfestmények, melyeket később lemeszelnek, bevakolnak. Az egykori késő gót stílusú és szép falfestésű templom már csak árnyéka önmagának.
1872-ben Simor János esztergomi hercegprímás visszaállítja az 1705 óta nem betöltött plébániát, Kürt fíliából ismét  anyaegyház lesz. Az új plébános Rozsházy István egykori kóspallagi plébános lett. A használhatatlanná vált iskola és tanítói lakás helyett újabb épül.
1888-ban Simor bíboros 400 forinttal támogatja a templom renoválását. Ez alkalomból a kürtiek köszönőlevelet küldenek számára, „melynek erejével mi csallóköz-kürthi hivek elismerjük, hogy a csallóköz-kürthi templom  és plébánia épületek körül felmerült és ezentúl felmerülendő épitési vagy javitási költségek fedezésére semmi esetre sem a főegyházmegyei pénztár, hanem kizárólag mi magunk vagyunk kötelesek. (…) Szabadjon egyházi épületünk fentartására vonatkozólag, a jövőre is Ő Eminencziája irgalma és kegyeiért térdeinkre esve, esdve kiáltanunk: Isten szerelme, a Szeplőtelen Szűz érdemei és lelkünk üdvéért karolj fel minket, őrizz, vezérelj, támogass és ments meg Urunk minket, mert különben elveszünk! Helybeli templom, plébánia nélkül nem élhetünk!” – írták.
1901: Rozsházy István plébános halála után néhány hónapig  Polcsák Endre lesz az adminisztrátor, majd ugyanebben az esztendőben Szép Lajos, a budapesti várplébánia káplánja kerül Kürtre plébánosnak.
1916-ban Szép Lajos plébános hitelszövetkezetet hoz létre a faluban, mintagazdálkodása miatt 1916-ban megkapja a Ferenc József-rend keresztjét. Még ebben az évben rendelet születik a harangok hadi célra szolgáló rekvirálásáról. A plébános az egyházi főhatóságnál kieszközli, hogy a régi nagyharangot ne vihessék el.  Szeptember 13-án a 82 kilós kisebb, 1759-ben készült harangot veszi át a katonai hatóság.
1925: Szép Lajos plébános és nővére a templomnak új oltárat készíttet: Rigele Alajos pozsonyi szobrászművész a szentélybe új márványoltárt alkotott, amelyen az angyalokat abból a carrarai márványból készítette, amely a Fadrusz János szobrászművész alkotta pozsonyi Mária Terézia lovasszobor felrobbantott csonkjaiból kerültek a műhelyébe.
1933-ban szinte az alapjaitól teljesen újjáépítik az 1920-as évekre már roskadozó templomot, Mahr Károly építész tervei alapján. „így tehát – a tornyot kivéve – az egész templom-épület alapjaitól kezdve fel, teljesen új lett. A szentély feletti első boltívet július 6-án záró téglának behelyezésével a plébános fejezte be (…)” – írja a Szép Lajos plébános elkezdett munkáját bevégző Juhász Ferenc atya a plébánia krónikájában.
Leírja azt is, mi őrződött meg (a tornyon kívül) a régi gótikus építményből:
„A templom külső falába beépített kőkeret a régi templomnak torony alatti belső bejárati ajtaját keretezte, amely azonban már jó ideje – úgy látszik, már a reformációs zavargások tisztulásával eszközölt átépítés óta be volt falazva. Csak azon az ajtón keresztül volt be és kijárat a régi templomon, amely a fent említett kőkeret helyén állott, s amely ajtónak ugyancsak kőkerete most a templom hajó tulsó falának belső oldalába van befalazva. Ugyanezen falban és vele szemben egy-egy kőoszlopot is látunk befalazva, amelyek az eredeti régi templom boltíveinek támpillérei voltak. A kórus alatti két csücsökben elhelyezett 1-1 kőkonzol is a régi templomból való. A másik kettő új” – írja Juhász plébános ugyanott.  Tizenhat színes ablaka is ekkor készül – a főablak a templom védőszentjével a hívek adománya, a mellette lévőket Gaál János és neje, Rozália, illetve Házi Lajos és neje adományozta a templomnak.
A szószéket a galgóci oltárépítő, Seilnacht József készíti, aki az orgonát is felújítja. Ugyancsak a régi templomból kerül át a Lourdes-i barlang, amit szintén bővítenek. A templom megáldását november 19-én az apostoli adminisztrátor megbízásából dr. Mayer Imre pápai prelátus, komáromi apátplébános végezte – a szertartáson a környék papsága nagy számban képviseltette magát, valamint többezer hívő volt kíváncsi az eseményre.
1934-ben helyére kerül a Jézus Szíve mellékoltár és a Lourdes-i mellékoltár.
Az 1970-es években a múltat idéző régies stílusban megépül a temetőkápolna, majd 1996-ban renoválják a templom épületét.

Kategóriaépület, építmény / történelmi
TelepülésCsallóközkürt [Ohrady]
Besorolásországos
Létezéslétező
Állapot
GPS47.991722, 17.697528
Készítés időpontja1933
Készíttető neveCsallóközkürti egyházközség, Szép Lajos plébános és Juhász Ferenc plébános
Készítés céljának ismert okatemplomépítés
Gondozását felügyeliCsallóközkürt önkormányzata, csallóközkürti egyházközség
ForrásinformációkNagy Attila: A csallóközkürti Szent István vértanú templom
ID4871
Módosítás dátuma2014. augusztus 31.
A csallóközkürti Szent István vértanú templom
A csallóközkürti Szent István vértanú templom
A csallóközkürti Szent István vértanú templom
A csallóközkürti Szent István vértanú templom

Ha hibát talált, jelentse!

Üzenőfal