A zsitvatoroki béke a tizenöt éves háborút lezáró békekötés. A békét Bocskai István közvetítésével kötötte II. Rudolf (1552-1612) német-római császár, magyar és cseh király és I. Ahmed Oszmán szultán 1606. november 11-én a Zsitva folyó torkolatánál.
Az emlékmű: mészkőből faragott két méter átmérőjű kerekasztal fölé, háromlábú acélszerkezet íve emelkedik. A hat méter magas hídszerkezet hat darab harangot tart, a béke harangjait. A szerkezet három ága a két hadviselő felet és a békét közvetítő személyt jelképezi. A záróelem egy, a török időkre emlékeztető fényes félhold. Az emlékművet a békekötés 400. évfordulója alkalmából állították fel azon a helyen ahol az 1940-es években még állott az az öreg tölgy, amely alatt a békét megkötötték. A szájhagyomány szerint az aláírás a szemközti Dunaalmáson történt egy kolostor romjai között felállított török sátorban. Ma már nincs meg sem a kolostor, sem a tölgy, a Zsitva sem ömlik a Dunába, mivel folyószabályozási munkálatok miatt 20 kilométerrel távolabb a Zsitva folyót belevezették a Nyitrába.