Varga Ervin (1955, Nagykövesd – 2013, Éberhard) a magyar és a szlovák néptánc kimagasló alakja, koreográfus és egyetemi táncpedagógus. Emléktábláját 2015. június 13-án avatták Nagykövesden.

1969-ben Fülekpüspökin a Palóc Néptáncegyüttes tagja volt, akkor találkozott először Quittner Jánossal, aki egy koreográfiát készített az együttesnek. 1970-ben Kassán a gépipari szakközépiskolában az Új Nemzedékben táncol. 1972 nyarán részt vesz a Szőttes nyári turnéján, s hétvégeken Pozsonyban szerepel. 1974-ben leérettségizik, és Pozsonyba kerül. A következő évben felveszik a Zeneművészeti Főiskola Tánctagozatára, s a tanszék vezetője, Štefan Nosáľ javaslatára jelentkezik a Lúčnicá-ba. 1975-ben három együttesben volt jelen párhuzamosan: az Új Hajtásban, a Lúčnicá-ban és a Szőttesben.
Táncosként, művészeti asszisztensként évekig dolgozott a Lúčnicában. 1983-tól 1987-ig a Szőttes művészeti vezetője és koreográfusa, 1988-tól az Ifjú Szivek művészeti vezetője és koreográfusa, majd 1993 és 1995 közt igazgatója volt. 1990-től 16 éven át tanított a pozsonyi táncművészeti főiskolán. 2003-tól 2009-ig a Szlovák Állami Népi Együttes (SĽUK) művészeti vezetője volt.
Energiáit bőven osztotta szét az amatőr együttesek között, sokat köszönhet neki a fülekpüspöki Palóc Együttes, a diószegi Új Hajtás, a kassai Új Nemzedék, a prágai Nyitnikék és a többi amatőr együttes ahol alapítóként, művészi vezetőként tevékenykedett. A hivatásos szlovákiai néptánc vezéregyéniségévé vált, ugyanakkor elismert koreográfus volt Magyarországon is, barátság fűzte a Budapest Néptáncegyütteshez. A szlovák és a magyar néptánckultúra nagykövetévé vált Japánban.