Palást község kétség kívül legfontosabb történeti eseménye az a csata, amely 1552. augusztus 10-11-én zajlott le határában a támadó törökök és a Felvidéket védelmező keresztény seregek között, előbbiek győzelmével. A törökök 1552-es magyarországi hadjáratának célja a Habsburg-hű Magyarország és a különálló Erdély kapcsolatának felszámolása volt. A keresztény seregeket Erazmus von Teuffel vezette, csapatai között spanyol, olasz, osztrák, német, cseh, morva, magyar és szlovák anyanyelvű egységek küzdöttek. A támadó törökök vezére Hádim Ali budai pasa volt. A két napos kegyetlen küzdelem után sok ezer elesett harcos teste borította a csatamezőt, de a győztes törökök sok ezer keresztény foglyot is ejtettek. Elesett a keresztények hadtápját eddig biztosító váci püspök, Sbardellati Ágoston is. Az oszmán győzelem eredményeképpen a törökök megszilárdították hatalmukat az Alsó-Ipoly vidékén.

A csata feltételezett helyszínén, az országút nyugati oldalán egy klasszicista jellegű, kis méretű, négyzet alapú, tömzsi, tömör oszlop alakú, fémlemezzel fedett gúlasisakos emlékkápolna áll, az út felőli oldalán négyszög alakú, bemélyedő ablakfülkével. Az oszlop felállításának ideje bizonytalan (18. sz. vagy 19. század első fele) 1864-ben a Mária-képpel ellátott oszlopot már olyannyira leromlottnak írják le, hogy ez évben Ulmann Bernát földesúrnak kellett azt kijavíttatnia. Az oszlop fülkéje alá 1964-ben „a palásti magyar dolgozók és a Vöröskereszt” magyar nyelvű táblát helyeztek el, szép emléket állítva az itt pihenő hősöknek. Az oszlopot a helyi lakosok alkalmanként körmenetben látogatják és a csata évfordulóin szentmisét is tartanak itt.