A község legjelentősebb műemléke a Szent Mária Magdolna római katolikus templom. Eredetileg gótikus stílusban épült, a török háborúk folyamán, illetve az ellenreformáció terjedésének idején jelentősen megrongálták. Az 1559-es kanonoki vizitáció alkalmával azt írják, hogy a templom lepusztult állapotban van, nincs temetője, oltára, megszentelt köve, de a papnak van oltáriszentsége. A templomban az idő tájt két kehely volt, de hiányzott a keresztelőmedence. A gótikus építményt 1600 körül Lissender János katonatiszt kápolnaként újította fel hálából, mivel túlélte a török háborút. Így teljesítette Szent Jakabnak tett ígéretét. 1733-ban az esztergomi prépost, Eszterházy Imre kibővítette az eredeti épületet egy új hajóval és toronnyal, és így az új templom oldalkápolnájává lett. Az átépítésnél reneszánsz és barokk építészeti elemeket alkalmaztak. Ez egy egyhajós épület, a szentély egyenes záródású, az oromhomlokzatban beépített toronnyal, az északi oldalon hozzáépített sekrestyével, és a déli oldalon Szent György oldalkápolnájával. A templom sima homlokzatait csak a félköríves végződésű ablakok tagolják, a torony falsávkeretekkel tagolt. 1913-ban az eredeti barokk torony természeti csapás áldozata lett, ezután épült a mostani torony. A templombejáratok portáljai kövezettek. A szentély boltozata fésűs boltívű, amelyen a négy evangelistát ábrázoló festmények vannak. 1926-ban festette őket egy Juhari nevű festő. A kápolna és a hajó tükörboltíves. Az első boltíven olvasható felirat: Jézus szentséges szíve, jöjjön el a Te országod. A hajó mennyezeti festményei: Jöjjetek hozzám, a Szentháromság és a Szűz Mária mennybemenetele 1926-ból származnak, Nógrády festő művei. A bejárat fölötti falfestmény, a Szent Család a 20. század huszas éveiből származik, 1976-ban javították. A kápolnában lévő falfestmény, a Feltámadás szintén 1926-ból származik. Itt fennmaradtak az eredeti gótikus, tört ablakok. A hajó nyugati oldalán orgonakórus van, amelyet két pillér támaszt. A pszeudogótikus főoltár oldalain két kerub aranyozott plasztikája és középen Szent Mária Magdolna központi képe látható 1890-ből, Ferenczy György alkotása. A szószék a 20. század elejéről származik. A kápolna oltárán a Piéta plasztikáját látjuk, két oldalán Szent Alajos és Krisztus, a jó pásztor szobra áll. A lourdes-i barlangot Lourdes-i Szűz Mária szobrával és a térdelő Bernadettel 1972-ben építették. A szobrok eredetileg a templomhajóban voltak elhelyezve. A templomot díszítő további szobrok Szűz Mária a gyermekkel, Szent Antal, Szűz Mária, a világ királynője, Jézus legszentebb isteni szíve és Szűz Mária legszentebb szíve, a szentélyben Szent József és Szent Teréz szobra látható. A kálvária stációit ábrázoló 14 kép a 20. század elejéről származik. A Szűz Mária a gyermekkel c. függőkép 1945-ben készült, P.G. Szer magyar katona ajándéka. A kehely és a szentségtartó a 18. századból származik. Az orgona a pozsonyi Moszny Viktor cégének gyártmánya, századunk elején készült. A toronyban négy harang van, a két nagyobbikat a nagyszombati Fischer testvérek cége öntötte 1931-ben, és Szent Vendel tiszteletére szentelték fel őket (a hívők adományaiból), illetve a Nagyboldogasszony tiszteletére (a helyi hitelszövetkezet ajándéka), a két kisebb harang felirat nélküli.