Poprád település még az Árpád-korban keletkezett a Poprád folyó partján. A középkorban nem tartozott a jelentős szepességi települések közé, csak a 18. század végétől erősödött meg, később magába olvasztotta a korábban jelentősebb városokat, mint Szepesszombatot vagy Felkát.
Az aranyművesek védőszentjének, Szent Egyed (az aranyművesek védőszentje) -plébániatemplomát 1280 körül építették kora gót stílusban a település piacterén. A templom négyzetes szentélye egyenes záródású. A 14. század második felében a hajót központi pillér elhelyezésével kéthajóssá alakították és gótikus keresztboltozattal fedték. A szentély falában megmaradt egy kora gót mérmíves rózsaablak, a hajó déli oldalán egy bélletes portál, bent pedig egy kőből faragott szentségház.
A templom legkiemelkedőbb értékei a 13. és 14. században készült faliképek, melyek tudományos feltárását és restaurálását 1992–94 között végezték el Székely Zoltán irányításával. A szentély keleti oldalán három sávban az apostolok vértanúságát bemutató freskókat láthatjuk. A szentély északi falán a karácsonyi ünnepkör képei kaptak helyet, melyek közül legérdekesebb a betlehemi gyermekgyilkosság jelenete. A szentély keresztboltozatának egyik cikkelyében a Jézus arca a halotti leplen kép látható. A diadalív fölött a hajóban az utolsó ítélet monumentális vízióját örökítette meg a festő. A hajó északi falán több korszakban készültek a freskók, melyeken Jézus szenvedéstörténetét, és Szent György sárkánnyal való harcát ábrázolják.
A templomtól délre 1658-ban épült, reneszánsz stílusú pártázatos harangtornyot találunk.