Nepomuki Szent János későbarokk útmenti szobra a 18. század végén készült. Állíttatta Laszlovszky József, Pest vármegye táblabírája, Buda szenátora (később polgármestere), aki e faluban született 1737. október 7-én Laszlovszki István és Mária gyermekeként.
Laszlovszky József ifjúkora kevéssé ismert. Az oszlányi születés – a halotti anyakönyv szerint – bizonyos, az 1818-ban kelt végrendelet is megemlékezik az oszlányi rokonságról. Szüleinek csak a neve ismert a születési anyakönyv alapján. Valószínűleg még Oszlányban, igen fiatal korában feleségül vett egy Zsuzsanna nevű leányt, mivel az oszlányi anyakönyvben 1768. április 17-én Laszlovszky József és Zsuzsanna Adalbert nevű fiának keresztelését jegyezték be.
Az 1760-as években azonban József már a budai jogi iskolák hallgatója volt. Vélhetően tanulmányai befejeztével települt át Budára, és az évtized végén már több fontos tisztséget töltött be. 1766-tól ügyész, 1780-tól törvényszéki tanácsnok-jegyző, 1792-től bíró, 1793-tól városi tanácsnok és Pest vármegye táblabírája. 1795 és 1800 között Buda polgármestere, majd mandátuma lejártával újra városi tanácsnok lett. Több alkalommal választották meg Buda országgyűlési követének.
Az 1770. évi első félévi tanácsülési jegyzőkönyvek szerint 1770-ben kapta meg a budai polgárjogot. 1790 decemberében kelt, majd 1791. január 3-án kihirdetett királyi rendelettel kapott nemesi címet II. Lipóttól.
1770 után vehette feleségül Kramerlauf Veronikát (1751–1823), akitől első gyermeke 1773-ban született. Kilenc gyermekükből hat érte meg a felnőtt kort. József hosszú életű volt, halála idején már csak legidősebb fia, az ifjabb Laszlovszky József és Sághy Lajosné (Laszlovszky Magdolna) voltak életben.
Laszlovszky József 1791-ben már Buda leggazdagabb polgárai közé számított. Ekkor vásárolta meg a hatalmas területű, zugligeti Laszlovszky-majort, amely a korabeli társasági élet kedvelt helyszínévé vált. Birtokokat vásárolt a Szentendrei-szigeten, Pócsmegyer és Szigetmonostor községekben. Kibérelte a fővárosi vámjogot, ezért a mai Szent János Kórház területén ma is álló vámházat Laszlovszky vámnak nevezték. A majorság fekvése miatt a korábbi Hunyady-hegy (ma Hunyad-orom) neve a 19. században Laszlovszky-hegy lett. 1799-ben a Budai Várban lévő városházán állíttatta fel Magyarország első kőnyomdáját, nem sokkal a litográfia feltalálása után. (Ez később a Vizivárosi nyomda tulajdonába került, és a kiadó itt készítette minden későbbi kiadványához a kőnyomatokat, „Adomásky-féle kő- és könyvnyomda” néven.)
Elhunyt Budán 1818. november 20-án.