A várkastély mellett, a középkori castellum helyén 1601-ben Thurzó György emeltette lányai esküvőjére az ún. Nászpalotát, homlokzatát gazdag stukkó- és sgrafittódísz ékesíti. A földszinten négy boltozott helyiség, köztük a konyha kapott helyet, az emeleten egyetlen hatalmas (34,5 × 12,5 m) nagytermet alakítottak ki, amelyet kazettás famennyezet fed le, alatta körbefutó festett frízzel. Hasonló falfestés díszíti az ablakfülkéket is, a terem egyik oldalán pedig fakarzat szolgált a zenészek elhelyezésére.
Thurzó György lányai rövidesen valóban megházasodtak. Szerencsére a pompázatos eseményekről fennmaradtak írások, így felidézhetjük a részleteket.
1603-ban került sorra Thurzó Zsuzsanna lakodalmára. A környékbeli uradalom pórnépeinek a következőket kellett beszolgáltatniuk: 33 őz, 185 nyúl, 526 császármadár, mindezek csak a vadhús ételekhez kellettek.
1607-ben Thurzó Judit kötött házasságot Jakusith Antal oroszlánkői birtokossal. A hét országra szóló mulatozás a biccsei “lakodalmas házban” történt meg.
1612-ben következett Thurzó Borbála, akit Erdődy Kristóffal házasítottak össze. A fennmaradt tiszttartói utasítás szerint a biccsei és hricsói uradalmak a következő élelmiszereket voltak kötelesek beszolgáltatni: 1500 forint készpénzt konyhára és fűszerszámra, 40 hízott ökröt, 19 bikát és tehenet, 140 borjút, 350 bárányt, 200 disznót és malacot, 16 egész szalonnát, “szarvast és vaddisznót pedig annyit, amennyit az Isten ád … ” Ugyanekkor a Thurzók árvai uradalmának jobbágysága a következőket szolgáltatta be a konyhai sáfárnak: 30 bölényt, 200 nyulat, 600 császármadarat és foglyot, 400 ludat, 1000 tyúkot, 6000 tojást, 1000 galócahalat, 2500 pisztrángot, 400 mennyhalat, 1000 fehérhalat, 15 rakás potykát, 60 nagyobb és 120 kisebb csukát, 400 köböl zabot, 75 szekér szénát. A zab és a széna a nagybiccsei várkastélyba érkező vendég uraságok lovainak ellátására kellett.
Az 1614-es esztendőben kelt el a legifjabb Thurzó kisasszony, Ilonka. A násznép ellátására a következő házi és vadállatokat kellett beszolgáltatni a nagybiccsei konyhára: 6 vaddisznót, 7 szarvast, 55 őzet, 200 nyulat, 600 foglyot és császármadarat.
A hetekig zajló víg napokat a gyász váltotta fel a pompázatos főúri épület az 1616-os évben. Ugyanis elhunyt Thurzó György gróf, Magyarország nádora, Pest-Pilis-Solt és Árva vármegyék főispánja. Az ünnepélyes temetésre is itt került sor. A helység református templomában nyugovóra helyezett tetemet azonban néhány év múlva elvitték Árva várába, amelynek kápolnájában, a napjainkban is látható márványszoborral díszítették síremlékét. Természetesen a halotti torra meghívott illusztris személyeket jól kellett tartani az özvegynek. Fennmaradt az elfogyasztott étkek jegyzéke: 10 ökör, 43 borjú, 144 bárány, 341 liba, 691 tyúk, 12 pulyka, 103 császármadár, 2 fajdkakas, 2 szarvas, 1 őz, 27 nyúl, 18 szopós malac, 55 csuka, 169 ponty, 100 pisztráng, 750 keszeg, 150 angolna, 100 compóhal, 600 hering, 40 kárász, 1600 tojás, 400 kg. sajt, 100 kg. só, 100 véka lángliszt, 108 véka másodőrlésű liszt, 7 és fél véka tortához való liszt, 2 véka süteményre való liszt, 8 oldalszalonna, 54 feles zsírszalonna, 29 font vaj, 28 feles méz, 12 forint árú faggyúgyertya, 103 font olívaolaj, 6 és fél akó borecet.
A régi idők fényes esküvőit idézte fel az elhunyt nádorispán egyetlen fiúgyermekének, Imrének menyegzője 1618-ban. A fiatal mágnás ekkor vette feleségül Nyáry Krisztinát. Az özvegy nádorné, Czobor Erzsébet 27 ezer forintnál többet költött fia lakodalmára. A házasságot Királyhelmecen kötötték meg, míg, az 52 napig tartó vigadalom a szokásos helyén, a biccsei “lakodalmas házban” zajlott le.
Alig háromesztendőnyi boldog házasélet után 23 éves korában meghalt Thurzó Imre. Vele férfiágon magvaszakadt a dúsgazdag famíliának. Az özvegy Nyáry Krisztina három év múlva feleségül ment Esterházy Miklós országbíróhoz, aki szívesebben tartózkodott a bécsi Udvarhoz közelebbi rezidenciáiban. Ezzel Nagybiccse fénykora véget ért, az épületeket elhanyagolták, bár mindvégig laktak bennük.