A római katolikus Szent Anna-templom a XV. században épült gótikus stílusban. Német forrás szerint már a XII. században állt e helyen egy, a strázsákat szolgáló erődtemplom. A templom egyhajós, torony nélküli egyház. Keletelt, föltehetően a július 26-i Szent Anna-napján kelő Naphoz igazítva. Zsindely fedi, ahogy a szentély ablakait elválasztó támpilléreket is az óvja esőtől, hótól. A két keresztboltos szakaszos szentély (8,3 × 5,4 m) az apszis felé Y leágazású bordákkal fél-nyolcszögzáródású. Szélesebb hajója (8,7 × 8,6 m) osztatlan, két keresztboltos szakasszal. A templomnak négy csúcsíves ablaka van, három a szentélyben, egy a hajó déli oldalán nyílik. A kétosztású ablakok mérműkoronája egyszerű díszű. Szokatlan, hogy az apszis közepén, a főoltár mögött nincs ablaknyílás. Déli oldalán nyílik a nyeregtetős, tágas belépő félköríves boltívű bejárata, amelyen át kis zárt előtérbe jutunk. Ugyancsak toldalék az északi oldalon található sekrestye. Ez a típus jellemző az egykorú falusi templomokra.
Nagyőrön 1629-ig faharangláb töltötte be a torony szerepét, ez után épült a vidékre jellemző reneszánsz harangtorony.
Amilyen szerény kis templom ez, annál meglepőbbek a falképei, melyek valamikor szinte az összes falat díszíthették. Legnagyobb részük nehezen kivehető. Színük megkopott, kontúrjuk elhalványult. Nagyőr 1500–1510 között készült Passióciklusa, mely a hajó nyugati falán felül két sávban összesen tíz, felül négy, alul hat jelenetben látható.