A Gömörpanyit evangélikus templom belső terének legrégibb része az 1656-ból származó, fából készült keresztelőkút.
A keresztelőkút (keresztkút, latinul: fons baptismalis) a középkor óta a keresztény liturgia lényeges eleme, a keresztelés színhelye és egyúttal eszköze, egyes templomokban egyben a keresztvíz őrzésének helye.