Hubó község Tornaljától 4 km-re, az egykori Gömör-Kishont vármegyében, a magyar határ mentén terül el. A település gazdag történelmi múlttal rendelkezik. Első írásos említése 1235-ből származik. A legenda szerint a községet a honfoglaló vezérek egyikéről, Huba vezérről nevezték el, akinek földvára volt a falu határában, úgynevezett megálló. „Hubó először egy másik völgyben terült el, de amikor jöttek a tatárok, a lakosok a mostani szűk völgybe menekültek, ahol a falu a mai napig található- tudatta Gencsi Gábor, polgármester- A lakosság földműve-léssel és szőlészettel, állattenyésztéssel foglalkozott. 1411-ben Zsigmond királytól nemesi rangot kapott a Hubay család, és ezzel megkapták a kataszterben lévő birtokokat a haza védelméért nyújtott érdemeikért.” Az 1500-1600-as években Gömör vármegyének két Hubay nevezetű szolgabírája volt, az 1700-as években pedig megyei ügyésze. 1850-ben a pesti törvényszék elnöke szintén Hubay volt. Az írásos emlékek szerint többen II. Rákóczi kurucaiként, valamint a Kossuth-féle szabadságharcban is részt vettek. „Ismert Hubayak továbbá: Hubay Jenő, zeneszerző, hegedűművész, Hubay Miklós, dramaturg, drámaíró, aki a múlt években ellátogatott községünkbe. 2018 tavaszán jelent meg Hubay Gizella könyve, amelyben családfákon keresztül megírta Hubó és a hubói családok múltját, jelenét. A könyv eljutott Amerikától Ausztráliáig, ahol Hubayak élnek. A 18. században német légiósok letarolták a falut. Sokan elmenekültek, főleg a mai Magyarország terüle-tére, a Dunántúlra, Pest megyébe, Tokaj hegyaljára, és a Kunságba. És csupán hét család maradt meg. 1892-ben Hubónak 430 lakosa volt, 1980-ban már csak 236, és a mai napra lecsökkent 136-ra. Ez annak is betudható, hogy az 1970-es években a községben nem adtak ki építkezési engedélyt, ezért sokan elhagyták a falut és a szomszédos városban, Tornalján építkeztek.” A település büszkesége a Mária Terézia korabeli, 1776-ban felszentelt református templom, és az 1870-ben fából, egyetlen vasszög nélkül épült harangláb. A két építmény a falu közepén áll. Pár éve rendbe tették a környezetét, és eltakarították az egykori parókia maradványait. „Mária Terézia türelmi rendelete szerint a templom nem lehetett hivalkodó építmény, ezért vagy kőfallal kellett körülvenni, vagy a falutól távolabb kellett építeni. Itt Hubón, mivel a falu közepén található a tem-plom, ezért a kőfalas megoldást választották. A fatornyot pedig később, az 1780-as években építették, ami-kor Mária Terézia fia, II. József került a trónra” A megmaradt írásos emlékek tanúsága szerint a falu központját ékesítő templom épülete 1776-ra datálható. A templomnak nincs tornya, hanem harangjaikat haranglábon tatották. Egyes források szerint két harangláb állt egykoron, az elsőről nem tudni mikor építették, a második, amely most is áll, 1747-ben épült. A harangláb egyetlen vasszög nélkül épült, különleges darab, kézzel bárdolt tölgyfából, minden kapcsolódásánál fakötésekkel, csapolásokkal készült. Érdekessége, hogy alsó részét szoknyaszerűen ala-kították ki. Két harang szól benne, a kis fatorony sisakja pedig érintetlenül, eredeti szerkezetével maradt fenn. Az elmúlt évszázadok során az időjárás viszontagságai kikezdték a faanyagot, ezért a haranglábat is többször felújították, legutóbb magyarországi támogatással. A harangláb 2018-ban a Teleki László Alapítvány, ill. a Rómer Flóris Terv támogatásával újulhatott meg, Stark István viski vállalkozó segítségé-vel. 2018. október 28-án a hálaadó istentisztelet során Nagy Ákos Róbert, a gömöri egyházmegye esperese, Gencsi Gábor polgármester, valamint a Teleki László Alapítvány nevében Káldi Gyula építész köszöntötte a gyülekezetet. A harangláb ritka, egyedülálló Gömör, ill. Felvidék szerte. A nagyrészt magyarok lakta Hubó református gyülekezete büszke templomára és a haranglábra egyaránt, amelyet óvnak, védik és karban tartják napjainkig. A Hubay nemzetség jeles leszármazottai, akik a templomalapító nemes hubói Hubay család leszármazottai, mai is élnek Budapesten /Hubay Gyula, Hubay Zsolt.