Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye
2024. március 29.

Felsővályi református templom, exteriér

Felsővályi református templom, exteriér

A Rimaszombati járás egyik épségben megmaradt és példásan rendben tartott erődtemploma. A völgyet uraló várjobbágyok közül a tatárjárás után IV. Béla néhányat nemesi rangra emelt. Udvarházaik egymástól nem nagy távolságban állhattak, az eredeti területi felosztást máig megőrizték a völgyben a helynevek. A Felsővály-Nagyszer, Bikkszög, Gergelyfala, Mihályfala, Alsóvály, Főcénháza elnevezések még az egykori szeres településrendszer neveit őrzik. Nagyszeren, az ún. Császár-hegyen épült a vidék első jelentős temploma is, amely az évszázadok során sok viszontagságot, háborút, tűzvészt túlélt, s mindig újjáépült, bizonyítva az itt élők ragaszkodását a szülőföldhöz.
Hogy mikor is épült pontosan Felsővályban, a Császár-hegyen a templom, nehéz pontosan megállapítani. Erődített jellege viszont arra mutat, hogy az egyik legkorábbi szakrális építmények közé tartozik az egykori Gömör megyében, egyes becslések szerint a 11. században már állt. Első írásos említésére az 1334-ben keltezett pápai tizedszedőjegyzékben lehet rábukkanni. Az építmény nyugati falának pillérei valószínűleg a 15. században épülhettek. Magát a templomhajót is érdemes lenne megvizsgálni majd egy renoválás alkalmával. A templomot helyenként öt méter magas védőfalak övezik, valamint két kaputorony és egy harangtorony épült rá a védfalakra. Az északi és északkeleti oldalon máig megmaradtak az egykori lőrések.
Az erődtemplom különlegességei: Az erődítésre valamikor a 16–17. században került sor, amikor ezen a vidéken végigsöpört a török. Valószínűleg a fosztogató martalóccsapatok elől menekülhetett ide a Vály-völgy felső részének lakossága. Látványnak sem utolsó a két kapu. A Nagyszeresi-kapu a kisebbik, ez északnyugat-nyugat felé néz, az erődtemplom főbejáratának számító Bikkszögi-kapu délnyugat felől védi a bejáratot. Ezen a kapun egy ún. felház található, ami korábban minden bizonnyal a védekezést szolgálta, később, a békésebb időkben pedig a káplán lakásául szolgált. A védelmi szerepre bizonyíték az is, hogy a kapu belső boltívében két hosszanti mély vájat található. Hogy ezen bocsátották-e le hadiesemények idején a védőrácsozatot, arra egyértelműen következtetni lehet.
Néhány történelmi adat: A tűz sajnos sokszor elemésztette a vályi templomot. Az adatok arról tanúskodnak, hogy 1622-ben a középkori templomot szinte teljesen átépítették. 1727-ből egy tanúvallomást idéz a Vály-völgy című, 1991-ben megjelent tanulmánykötet, mely szerint egy Tánczos família megtámadta a templomot, és emiatt a későbbi bíráskodáskor elvesztette armálisát, címeres nemeslevelét. 1776-ban az építményt véletlenül maga a helyi tiszteletes, Szívos János gyújtotta fel, s csak a hívei által erőszakosan kihurcoltatva mentetett meg a borzasztó haláltól”. Az emberek alig egy év alatt helyreállították a szerencsétlen eset után a templomot.
A festett mennyezet, a míves karzat, a szószék máig megőrizte alkotója nevét. A templombelső asztalosmunkáit rimaszombati mesterek – Szűcs János, Szabó János és Varga János faragta, festette. A felújítás dátumát rögzítő tábla egy kis falu és egyháztörténeti forrás.

A Vály-völgy legkorábbi temploma Felsővályban épült meg, valószínűleg a 11. század folyamán. Boldogságos Szűzről nevezett egyházát említi a 14. század eleji pápai tizedszedők jegyzékei is, sokáig a völgy egyetlen temploma volt. 1426-ban Valy és Waal alakban olvassuk a falu nevét az egykorú oklevelekben.
A husziták idejében a község határában a magyarok és a csehek között összecsapás zajlott. A templom erődfalának építése is ezekre az évekre tehető. A reformáció idején a Vály-völgy lakosai áttértek a református hitre, így a templom is református lett. A középkori eredetű templom 1619-ben leégett, de 1622-ben újra felépült. Erődítményeit jó karban tartották, így a török portyák ellen azok biztos védelmet nyújtottak a település lakóinak. A templom belsejében fából készült, festéssel díszített karzat, padok és mennyezet látható. A 17. századból származik a templom mellett álló fa harangláb is.

A templomról így ír Erdélyi Géza püspök Gömör vármegye klasszicista építészete című munkájában: A borzovai és zeherjei református templommal rokonítható építmény 1622-ben épült, s egyike a legrégibb református templomoknak. 1777-ben kibővítették. Fakazettás mennyezetének egy része a templomépítés, másik része a bővítés idejéből származik. Falain emléktáblák vannak, a gyülekezet múltjának fontos mozzanatait örökítették meg, többek között a gályarabságra ítélt prédikátor, Kállai István emlékét 1676-ból. A szószékkel szemben helyezték el a Kalos és a Lőkös család baldachinos padjait. E két család korábban fontos szerepet játszott mind az eklézsia, mind a falu életében.

Kategóriaépület, építmény
TelepülésFelsővály [Vyšné Valice]
Besorolásországos
Létezéslétező
Állapotjó, karbantartott
GPS48.458893, 20.188990
Pontos helyszín, cím-
Készítés időpontja15. századi, mai formájában 1622-ben
Készíttető neveismeretlen
Létrehozóismeretlen
Készítés céljának ismert okaIsten dicsőségére
Felirat-
Gondozását felügyeliismeretlen
Forrásinformációkhttp://muemlekem.hu/hatareset/Reformatus-templom-Felsovaly-1262
Rövid URL
ID30754
Módosítás dátuma2022. február 6.
Felsővály_erődtemplom (8)
Felsővály_erődtemplom (7)
Felsővály_erődtemplom (6)
Felsővály_erődtemplom (5)
Felsővály_erődtemplom (4)
Felsővály_erődtemplom (2)
Felsővály_erődtemplom (1)
felsovaly-ref-templom-kulso (2)
felsovaly-ref-templom-kulso (4)
felsovaly-ref-templom-kulso (5)
felsovaly-ref-templom-kulso (7)
felsovaly-ref-templom-kulso (8)
felsovaly-ref-templom-kulso (9)
felsovaly-ref-templom-kulso (10)
felsovaly-ref-templom-kulso (13)
felsovaly-ref-templom-kulso (15)
felsovaly-ref-templom-kulso (16)
felsovaly-ref-templom-kulso (17)
felsovaly-ref-templom-kulso (19)
felsovaly-ref-templom-kulso (20)
felsovaly-ref-templom-kulso (21)

Hibát talált?

Üzenőfal