Kora klasszicista stílusú, a község központjában álló evangélikus temploma 1805-ben épült. Nyugat-keleti tengelyű, egyhajós, nyereg tetős, ma fémlemezzel fedett épület. A templom keleti homlokfalához épült, kettős kupolával koronázott tornyot íves felület köti össze a templomtesttel, amelyet koszorúpárkány övez.
A porosz boltozatok egymásutánja több egységre bontja a templomteret. Ezt végül a hevedereket tartó félpillérek is tagoltabbá teszik a szokottnál. Kőből épült árkádos karzata, amelynek mellvédjét stukkók és rozetták díszítik, rontva az amúgy sem jó megvilágítást.
A templom főként az oltár fölötti falfestményeivel tűnik ki, amin olyan személyek szerepelnek, akik a protestáns vallás jogaiért harcoltak. Jobb oldalt Luther Márton (1483-1546) látható, a református egyház megteremtője, prédikátora. Balra tőle Bocskai István (1557-1606) erdélyi fejedelem, a Habsburg-ellenes felkelés vezetője, aki részben a protestantizmus egyenjogúságáért, elfogadásáért harcolt. Őt, Rákóczi György (1593-1648) követi, a református vallás terjesztője, aki Bethlen Gábor jobb keze volt a Habsburg-ellenes felkelésekben. Egészen bal oldalt Dr. Philipp Melanchtont, filozófust, az egyház megreformálóját (1497-1560) ábrázolják a falfestmények.