Dr. Erdélyi László Gyula emléktáblája
A katolikus templom falán látható az az emléktábla, melyet a helyi önkormányzat készíttetett a falu híres szülöttének emlékére 2000-ben.
Erdélyi László Gyula (Zsigárd, 1868. március 2. – Zalaapáti, 1947. augusztus 17.) magyar bencés szerzetes, művelődéstörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1905). 1884. augusztus 1-jén lépett be a Szent Benedek-rendbe, 1887-ben egyszerű, 1890-ben ünnepélyes fogadalmat tett. 1890-ben elvégezte a Pannonhalmi Főiskolát. 1891-ben pappá szentelték. Tanulmányait 1890 és 1892 között a budapesti egyetemen folytatta, ahol 1892-ben egyetemi doktorátust, 1893-ban középiskolai tanári oklevelet szerzett. A Pannonhalmi Főiskolán tanított és ugyanott rendi levéltáros és könyvtáros is volt, egyben Sörös Pongráccal elkezdte részben szerkeszteni, részben írni is a magyarországi bencések történetét. A 12 kötetes munka 1902 és 1916 közt jelent meg. 1906-ban választották be az MTA levelező tagjai sorába, akadémia székfoglalóját A tihanyi apátság kritikus oklevelei témakörből tartotta. 1907-ben a Szent István Akadémia tagjainak sorába is felvették, itteni székfoglalójának címe: Egyházi földesúr és szolgái a középkorban. A kolozsvári egyetemre ment tanítani művelődéstörténetet, ott nyilvános rendkívüli, majd nyilvános rendes tanári kinevezést kapott. Kolozsvári egyetemi tanárként heves vitába keveredett az Árpád-kori magyar társadalomtörténet legfontosabb kérdéseiről a pesti levéltáros Tagányi Károllyal. Az első világháború elvesztése után a kolozsvári egyetemmel és a tanári karral ő is Budapestre menekült. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem új székhelyén, Szegeden folytatta oktatási, kutatási tevékenységét a Művelődéstörténeti Tanszék vezetőjeként. 1924/25-ben a Bölcsészettudományi Kar dékáni tisztét is ő töltötte be, 1936/37-ben a szegedi Ferenc József Tudományegyetem rektori teendőit látta el. 70 éves korában, 1938. július 1-jén nyugdíjazták. 1938-tól haláláig perjel volt Zalaapátiban.
Főbb művei:
• A tihanyi apátság története
• Magyar művelődéstörténet
• Szent Imre és kora
• A magyar lovagkor társadalma és művelődése: 1205–1526
• Anonymus, III. Béla jegyzője
• Krónikáink: Atyja Kézai
• A mohácsi vész nemzedéke
• Ötven historikus Szent Istvánról
• Magyarország törvényei Szent Istvántól Mohácsig
Hibát talált?
Üzenőfal