Barna Antal 1828. április 24-én született Horkán (ma Gömörhorka, SK) a mellétei nemesi előnevet viselő Barna István családjában. Apja, ki földbirtokos volt, 1827-ben a szuhai származású nemes Ablonczi Zsuzsannát vette nőül, s ezen házasságból hat gyermek született, elsőként Antal. Az ifjú legény, miután elvégezte a gimnáziumot, teológiát kezd tanulni, ám az események közbeszólása miatt kénytelen tanulmányait félbeszakítani.
Alig húsz éves, amikor 1848-ban kitör a szabadságharc. Ehhez gyorsan csatlakozik. Fegyverrel a kezében harcol a minden oldalról megtámadott haza védelmében. 1848 októberében tagja a Gömör megyei Mozgó nemzetőrségi zászlóalj pelsőci századának, amelyben Tompa Mihály költő tábori papként szolgál. E századba voltak beosztva Horka, Lekenye és Páskaháza nemzetőrei. Részt vesz a magyarok számára vesztes schwechati csatában. Megsebesül és 1848. nov. 10-től a pozsonyi honvéd kórházban betegeskedik. Ezután beáll honvédnek és végig küzdi a szabadságharcot. 1849-ben az oroszok beözönlése és a világosi fegyverletétel után, a gerillákhoz áll. Ugyanez év szeptemberében a szlovák szabadcsapatok megszállják Gömört. Jozef Miloslav Hurban egységei, melyeket Lewartowski Henrik lengyel báró vezet, fokozatosan felszámolják a gerilla ellenállást. Barna Antal 1849. október 7-én tizennyolcad-magával a szlovákok fogságába kerül. Mindnyájukat átadják az osztrák hatóságoknak és a kassai kerületi katonai parancsnokságra szállítják őket. Bordolo császári hadtestparancsnok és hadbíró megtorlásul tömlöcre veti.
Kiszabadulása után, befejezi teológiai tanulmányait. 1855-ben Körtvélyesen helyezkedik el lelkészként. Pap Teréziával kötött házasságából egy gyermeke születik: Antal, 1858-ban. Elveszítvén első feleségét, másodszor is megnősül, 1867-ben Lux Matild asszonyt veszi nőül. Nyugdíjaztatásáig körtvélyesi rendes lelkészként működik, de alkalomadtán máshol is végez szolgálatot. Így például ő esketteti meg Horkán Lükő Gyulát és Barna Máriát 1866-ban, Lükő Kálmánt és özv. Jánosík Erzsébetet 1870-ben, valamint elözvegyült földbirtokos bátyját Barna Pált és özv. Etel Máriát 1885-ben. Fia Antal (1858) a horkai Veczki-gyárban talál magának munkát, s itt veszi feleségül 1886-ban Barna Máriát, az iparos (csizmadia) Barna Pál és Balog Borbála leányát. Barna Antal gondját viseli Barna Gyulának (1857–1926) is [5], aki Barna János (1834–1918) és Szokolay Julianna (1838–1871) házasságábol született, s talán az ő hatására szintén a lelkészi pályát választotta hivatásul. Az utóbbi élete befejező szakaszában, 1898–1926 között, Disznóshorvátiban (ma Izsófalva) szolgált, ahol neje, Fejes Vilma mellett van eltemetve.
1900 október 29-én húnyt el. Rá egy évre követte őt a halálba hű felesége is. Mindketten Gömörhorkán vannak eltemetve.

Barna Antal és Lux Matild sírhelye mellett 1999-ben kopjafát állítottak, ahol minden év március 15-én koszorúzással egybekötött emlékünnepséget tartanak az 1848/49-es szabadságharc tiszteletére.

Összeállította: Ambrus Sándor (2012)