A települést a hagyomány szerint a garamszentbenedeki bencések alapították. 1156-ban bányaterület néven említik. 1317-ben Károly Róberttől bányaszabadalmat kapott, 1345-ben szabad királyi bányaváros lett. Zsigmond idején fallal is körülvették.

Szent Miklós-temploma még a 13. században épült, gótikus stílusban való igen jelentős átalakítással nyerte el mai alakját. Az egyenes záródású szentélyt eredetileg síkmennyezetes hajó követte. A templomnak két tornya volt, a nagyobb a szentély fölött, melyet egy földrengés megrongált, ezért a 19. század közepén lebontották. A másik torony a nyugati oldalon volt, ezt szintén lebontották és egy újat építettek a helyébe 1864-ben. 1440-ben az északi oldalon egy oldalhajót építettek hozzá.

A szentélyt és a sekrestyét bordás keresztboltozattal fedték. A szentély falában több lóhereíves gótikus ablak van. Belül a jobb oldalon kettős ülőfülke, a bal oldalon pedig egy szép gótikus pasztofórium van egy csavart oszlop fölött. A szentély boltíveinek négy cikkelyében a négy evangélista képei látható.

A templom főhajóját 1506-ban gazdag hálós boltozattal fedték, hasonlóval, mint a selmecbányai Szent Katalin-templom mennyezetét. A főhajót a szentélytől csúcsíves diadalív választja el. A diadalív fölött, a hajó felől Szent Miklós ábrázoló freskó van.

Az oldalhajót négyes tagolású keresztboltozattal fedték, akárcsak szentélyét. Az oldalhajó bordáinak és diadalívének pillére gazdagon díszítettek ember- és állatalakokkal, zárókövei szintén.

A Szent Miklós-templom szárnyasoltárai a 15. század legszebb alkotásai közé tartoznak. A Szűz Mária-oltár a legrégibb, 1470 körül készült. Közepén a 120 cm magas Madonna-szobor áll, a két oldalon a négy női szent: Borbála, Katalin, Margit, Dorottya. A szárnyakon Szűz Mária életéből vett képek vannak. A másik a Mária Megkoronázása-oltár. Közepén Mária Megkoronázása-szobor, mellette Szent Péter és Szent Pál alakja látható. A szárnyakon Passió-jeleneteket ábrázoltak, ezeket később illesztették az oltár középső részéhez. A Szent Üdvözítő-oltár 1488-ban készült. Középen az Üdvözítő alakja. A Krisztus-fej üregében 1942-ben egy német nyelvű szöveget találtak, mely megmondja, hogy az oltárt „Pál, budai mester készítette 1488-ban”. Az egybeépített szárnyakon a tizenkét apostol alakja látható. A szentélyben áll a Kálvária-oltár. Középen Krisztus a Kálvárián a két lator között, a feszület lábánál Szűz Mária és Szent János evangélista. A szárnyakon lévő domborművek Passió-jeleneteket ábrázolnak. Az oltár oromdíszében a Vir dolorum és Szent Miklós alakja látható.