A falut nem kerülték el sem a háborúk, sem a természeti katasztrófák, sem a kolera. A 19. század felében kolerajárvány pusztított a lakosok körében. Amikor a járvány megszűnt, 1848-ban a község lakosai az akkori bíró Karácsony István és az ülnökök Fekete István, Andrássy József, Andrássy Mihály, Andrássy János, Andrássy Péter vezetésével hálából, közadakozásokból egy kápolnát építettek. A kápolna felszentelése óta minden évben a Szentháromság vasárnapján tartja a község a búcsút.
1926-ban Katona Máté, a község polgára, egy új, nagyobb harangot vásárolt, amelyet a helyi kápolnának ajándékozott. Ez a harang azóta is szolgálja a lakosokat.
A kápolna 1968-ig szolgált küldetésének, akkor azonban rossz állapota miatt le kellett bontani. A helyén a község lakosainak társadalmi munkájával, és az állami szervek segítségével egy új nagyobb templom épült. Nagyharangját Slezák Szilveszter, a község lakosa biztosította. Az építkezési munkálatokat Molnár Boldizsár, Lukacsovics Ferenc és Méri Szilveszter vezették. A lakosok társadalmi munkában dolgoztak az építkezésen, amely három év alatt, 1970-ben, készült el.
Kápolnaként is emlegetik.