A jókai református egyházközséget 1784-ben alapították, s első anyakönyvei is ebből az időből származnak. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy már 1562-ben is létezett a faluban református gyülekezet, amely 1594-től 1672-ig, vagyis betiltásáig folyamatosan működött. Az 1634-es Draskovits-féle visitatióból kiderül, hogy a 17. század elején a 300 lakosú faluból mindössze egy vallotta magát katolikusnak. Jókán tevékenykedett 1574 és 1576 között a híres reformátor Sibolti Demeter is. Szintén gyakori vendége volt falunak az 1610-es években, egészen pontosan 1613 augusztusában és szeptemberében Szenczi Molnár Albert, a Dávid-zsoltárok fordítója és a magyar grammatika megalkotója. Ő akkor járt itt, amikor Szenczi Szíjgyártó Lukács és Szenczi Csene Péter voltak a falu lelkészei. Szenczi Molnár Albert nevét ma tér viseli Jókán, s a református templomon emléktábla hirdeti jelentőségét és jókai kötődéseit. A református egyház első önálló temploma 1798-1800-ban épült. Ezt később lebontják, s az új templom 1930-ban épül Varga Károly lelkészsége alatt. A református egyház lelkészei közül említést érdemel még Csontos Károly, Kiss Gyula, Mikula László és Borza Zoltán.