Szitnyai József, királyi tanácsos, Selmecz- és Bélabánya polgármestere, született Szentantalban 1844-ben, meghalt 1906-ban. Nagy szorgalmával és szellemével már az iskola kötelékében kitünt; a selmeczbányai s nagyszombati gimnáziumban tanult és 1864-ben kitüntetéssel végezte a középiskolákat. A jogtudományt a bécsi és budapesti egyetemeken hallgatta és 1868-ban végezte. Két évig Budapesten volt ügyvédjelölt, majd pedig 1870-ben mint köz- és váltóügyvédet a selmeczbányai városi törvényszékhez jegyzőül választották, mely állásából 1872-ben a város főjegyzőjévé és 1895-ben polgármesterévé választotta a közbizalom. Selmeczbánya szabad királyi város sorsának intézésében számos alkalommal szerzett érdemeket úgy tudásával, mint lelkiismeretes, munkás működésével. A királyi elismerés 1893-ban tüntette ki először, a mikor a Ferencz József-rend lovagkeresztjét kapta. 1900-ban második kitüntetés érte, akkor nevezték ki királyi tanácsossá. Ferdinánd bolgár fejedelem is számos alkalommal fejezte ki tiszteletét iránta; 1898-ban a Sándor lovagrend keresztjével, 1906-ban pedig újabb renddel ékesítette fel. A tudományos irodalom terén sok kisebb-nagyobb munkával szerzett érdemeket. Tanulmányai a Századok, a Történelmi tár, a Bányászati és Kohászati lapok és más folyóiratok hasábjain jelentek meg.
Önálló munkája: Az alsó magyarországi bányatársulatok kémlőintézetének története.

Fia, Szitnyai Zoltán író és forgatókönyvíró (Selmecbánya 1893. május 27.- Salzburg 1978. június 11.)
A budapesti egyetemen végzett jogot. Győrben, majd 1927-től Budapesten tisztviselő, emellett a Pesti Napló, a Pest, a Magyarság, valamint az Új Magyarság és az Egyedül Vagyunk munkatársa volt. A Petőfi Társaság tagjai közé választotta. 1945-ben a Népbíróság öt év kényszermunkára ítélte, de a népi írók közbenjárására egy év múlva kegyelmet kapott. 1949-ben elhagyta Magyarországot és Ausztriában telepedett le. Több emigrációs lap (Hungária, Kanadai Magyarság, Nemzetőr, stb.) munkatársa volt. 1958-ban megkapta az emigráció irodalmi kitüntetését, a Vörösmarty-díjat.
1934. októberében feleségül vette Kochanovszky Brigittát.

Író:
1. A kegyelmes úr rokona (1941)
2. 5-ös számú őrház (1942)
3. Jelmezbál (1942)
Forgatókönyvíró:
1. 5-ös számú őrház (1942, Bán Frigyessel és Castiglione Henrikkel)
2. Tánc (194?) [nem valósult meg]
3. Asszonyka (1941) [nem valósult meg]