Református lelkész, * Pozba (Barsmegye), 1841. október 18. + Nagyigmánd, 1928. január 22.

A gimnáziumot Selmecbányán, a teológiát Pápán 1865-ben végezte. 1867-ben lelkésszé avatták, néhány évi káptalankodás után 1870-ben pozbai, 1882-ben nagypeszeki, 1888-ban nagyigmándi lelkész lett. Elbeszéléseket és egyháztörténeti tanulmányokat írt.

Munkái:
1. Monographiai vázlatok a barsi ref. esperesség multja s jelenéből. Az egyházmegye megbízásából. Pápa, 1879.
2. Új magyar Athenás. Ujabbkori protestáns egyházi írók élerajzgyűjteménye. Bpest, 1882-87. (Kálmán Farkassal és Bierbrunner Gusztávval együtt. Ism. 1882: Prot. Egyh. és Isk. Lap 17. szám, Pesti Napló 104. sz., Hon 104. sz.)
3. Töredékek Nagy Igmánd és vidéke multjából. Komárom, 1892.
4. Az igaz és hamis gyöngy. Bpest, év n. (Koszorú, ev. keresztyén szellemű könyvecskék VII.)
Álnevei: Szentkuti és Komjáti Benedek.