A község történelme egyházi szempontból 1763-ig nyúl vissza. Ebből az évből származik a legidősebb latin feljegyzés, amit még az akkori lelkész Laczkovics György írt. A feljegyzésekből az is kiderül, hogy Keszegfalván az első templom 1756-ban épült, az első itt lakó lelkész pedig 1763-ban lett ide küldve.
1756 és 1763 között a plébániát valószínűleg Komáromból igazgatták a ferences rendi szerzetesek. Erre abból is lehet következtetni, mert az első latin bejegyzésből az is kiderül, hogy az első templom felszentelésénél ferences rendi szerzetes (p. Szaliczky Ferenc) volt jelen. 1763-ban jött tehát ide az első állandó lelkész.
Az első templom és a plébánia a Vág folyó partján állt, jóval lejjebb mint a mostani. Az első templomban a főoltár képe a Szentháromságot és szent Vendelt ábrázolta. Ezen első templomot a folyó vize miatt azonban 1826-27 körül le kellett bontani és újat építeni azon a helyen, ahol a mostani is áll.
A második templom 1828. december 15-én lett felszentelve. A Vág vize a plébániát is megrongálta és ezért 1833-ban az is le lett bontva. Ettől kezdve a plébános bérben lakott, mígnem a jelenlegi plébánia épület 1846-47-ben került az egyház tulajdonába és lett plébánia épületté.
1867. február 24-én a templom struktúrája ill. annak hat gerendája a kórus felett leszakadt, és az orgonát és az egész kórust összetörte. Az eset után három évig nem volt templom Keszegfalván, mígnem 1869. május 24-én el nem kezdték építeni az új templomot, amely 1870. július 16-án lett befejezve és néhány nap múlva július 24-én Miklosovich Alajos kerületi esperes, gútai plébános által lett felszentelve. A templomba ezek után folyamatosan készültek a szükséges dolgok, mint pl. az orgona, majd később a padok. Történelmi szempontból igencsak felemelő lehet a helyiek számára, hogy 1879. augusztus 10-én a boldogságos Szűz Lourdesi szobrát Meszlényi Gyula, akkori komáromi apátplébános, későbbi szatmári püspök szentelte meg.
A templom ezek után többször is volt javítva, mindig aszerint, amire éppen szükség volt. Ami a templom főoltár képét illeti, az szent Vendelen kívül még a Szentháromságot és szent Jánost is ábrázolta. 1897-ben viszont az akkori plébános Schuster Aladár új főoltár képet csináltatott, amelyet Szobonya Mihály budapesti festőművész készített. A főoltárképet 1897. május 23-án szentelték meg. A főoltárkép tehát szent Vendelt ábrázolja, akit palást takar és szandált visel. Az oldalán egy tarisznya és csutora lóg és az övén pedig rózsafüzér látható. A kezei a mellén össze vannak kulcsolva, amelyekben pásztorbotját tartja. Körülötte tehenek és bárányok láthatóak.