Zsigárd az esztergomi érsekség birtoka volt, ezért Esterházy Imre gróf, érsek 1728-1730 között barokk stílusú római katolikus templomot építtetett, amelyet Szent Józsefnek ajánlottak. A templomot 1765-ben újra fedték, 1813-ban megrongálódott, ezért megjavították és klasszicista stílusban átépítették. 1878-ban Simon János érsek javíttatta (a bejárat feletti emléktábla utal rá: Joannes cardinalis Simon ampliavit et restaurant A. D. 1878). Később már csak javíttatták a templomot.
Egyhajós építmény, poligmális zárású szentéllyel, kereszthajóval, hozzáépített sekrestyével és elé épített toronnyal. A szentély fiókos dongaboltozatú, a templomhajó mennyezete sík. A templom homlokzatát falsávkeretek és félkör alakú ablakok tagolják. A gúla alakú torony felső részén négy félköríves lezárású harangnyílás látható. A torony falában egy ágyúgolyó van, amely a 1849. június 16-án zajló zsigárdi csata emlékét őrzi. A templom építésének korából származik a Szent családot ábrázoló barokk főoltár, melynek felső részében az Atyaistent ábrázoló festmény volt ezt 1969-es belső felújításkor távolították el. Hasonlóképpen megsemmisítették a 18. századi barokk szószéket, melynek sokszögletű párkánya és oszlopdíszes (volutás) baldachinja volt. Ugyanekkor távolították el a templomból a lámpásokat és a körmeneti – búcsújáró zászlókat, s ezáltal történelmi értéke jócskán megcsappant. Az eredeti oltárból megmaradt a Szent család 19. századi festménye, az új oltár kétoldalt Szent István király és Szent Sebestyén 18. század végi barokk szobra díszíti. A Lourdes-i Szűz Mária és Jézus legszentebb isteni szívének oltára (mindkettőn Szűz Mária és Jézus szobra látható) a 20. század elején készült. A 18. századi vörös márvány keresztelő medencének kovácsolt díszítésű fém fedele van. A kereszthajóban két emléktáblát találunk. Az egyik az I. világháború 42 áldozatának nevét örökíti meg, a másik a II. világháború 33 áldozatának a nevét őrzi. A templom díszei között találjuk Mária szeplőtlen szívének szobrát, valamint Szent Antal, Nepomuki Szent János és Szent József szobrát. A keresztút tizennégy állomását ábrázoló festmények a 20. század elején festette L. M. A templomban 3 új körmeneti – búcsújáró zászló található. A templomhajó bejárata feletti három árkádra támaszkodó karzaton levő orgonát 1879-ben készítette Országh M. Sándor királyi udvari orgonaépítő cége. A toronyban két harang van. A kisebbiket 1857-ben öntette és megajándékozta a templomnak az esztergomi érsek, a nagyobbikat, amelyet Isten dicsőségére és Szent József tiszteletére szenteltek fel, a háborúban ágyúöntéshez elrekvirálták. A régi harang helyett az újat 1921-ben a nagyszombati Fischer testvérek cége készítette a zsigárdi római katoli kusok adományaiból. A templom egyik legértékesebb tárgya a 18. századi barokk kehely.

Az itt tevékenykedő papok fellelhető névsora:

1. Konkoly László 1728–1731
2. Milecz László 1731–1747
3. Fábri Ferenc 1747–1789
4. Szőgyéni Ferenc 1789–1790
5. Bélik József 1790–1809
6. Berényi József 1809–1827
7. Cserép Ignác 1827–1840
8. Liszkovszky Gábor 1840–1885
9. Jakab János –
10. Morvay Lipót 1885–1909
11. Psenko József 1924–1930
12. Révész Ferenc 1930–1968
13. Rablánszky Szilveszter 1968–1971
14. Alexa Ferenc 1971–1973
15. Fehér Tamás 1973–1975
16. Szeif Ferenc 1975–1991
17. Gombík Róbert